Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)

Alapszabály

 

1. § Általános rendelkezések

 

(1) Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (továbbiakban: Szövetség) betűjele: ABOSZ, célja:

1. a) Az asztmás és allergiás betegek, e betegségek veszélyeztetettei, illetve egyesületeik, közösségeik érdekének országos és nemzetközi közös képviselete.
2. b) Az asztmás és allergiás betegek egymást segítő közösségeinek létrehozása, segítése, munkájuk összefogása, együttműködésük szervezése, hálózatuk kialakítása.
3. c) Az asztmás és allergiás betegek jobb minőségű életét segítő tevékenységek (pl. egészségügyi és szociális ellátás, képzés stb.) megismertetése, véleményezése, támogatása.

(2) Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségét a létrehozó, illetve a későbbiekben belépő betegek, azokat tömörítő civil társaságok, informális közösségek, klubok és egyesületek alkotják.

(3) A Szövetség székhelye: 1119 Budapest, XI. Zsombor utca 19.

(4) A Szövetség hivatalos nyelve a magyar.

(5) A Szövetség pecsétje téglalap alakú, tartalmazza az „Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége” feliratot.

(6) A Szövetség önálló jogi személy.

(7) Az ABOSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(8) A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti tevékenységet folytat a közjó és a közérdekek minél teljesebb kiteljesülése érdekében:

– az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító- és egészségügyi rehabilitáció,

– a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

– hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

– emberi és állampolgári jogok védelme, és

– a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítése területén.

 

2. §

 

(1) A Szövetség az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében:

1. a) az ország területén és nemzetközi kapcsolatai révén folyamatosan figyelemmel kíséri és minden jogilag rendelkezésre álló eszközzel szorgalmazza az asztmás és allergiás betegek helyzetét javító, a társadalom életében való részvételüket elősegítő intézkedéseket, terveket és azok megvalósulását, az asztmás és allergiás betegek életét teljesebbé, könnyebbé tevő lehetőségeket mind az állami, mind a magánszférában,
2. b) az asztmás és allergiás betegek, valamint az ilyen betegségek által veszélyeztetettek képviseletében mind a hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekhez, mind a jogi döntéseket hozó testületekhez, mind pedig a közvéleményhez fordul az asztmás és allergiás betegek életét, egészségi állapotát javító döntések, jogi szabályozás, törvénykezés érdekében,
3. c) minden jogilag rendelkezésre álló eszközzel kiáll az asztmás és allergiás betegek és e betegségek veszélyeztetettei emberi jogaiért, esélyeik egyenlőségéért,
4. d) előmozdítja az érintett betegek és közösségeik információval való ellátását, és életminőségük javítását célzó tevékenységét, fáradozik a betegek jobb egészségügyi ellátásáért, magasabb életszínvonaláért, jobb szociális ellátásáért, munkalehetőségeik, jogaik védelméért, az asztmás és allergiás betegek családja, családtagjai problémáinak társadalmi szintű rendezéséért, a krónikus betegséggel járó testi és lelki nehézségek könnyebb elviseléséért, a betegség elfogadásáért, az ezzel való együttélésért, társadalmi beilleszkedésükért, a betegek és a veszélyeztetettek fogyasztói érdekeikért,
5. e) a nyomtatott, az elektronikus sajtó és a világháló útján, ill. minden más módon törekszik arra, hogy a társadalom megismerje az asztmás és allergiás betegek helyzetét, problémáit és azok megoldási lehetőségeit, és azt, amit az egészségesek és betegek egymásért tehetnek,
6. f) elősegíti az asztmás és allergiás betegek mindennemű pihenését, relaxációját, testi-lelki egyensúlyát célzó tevékenységét,
7. g) közös székhelyet, információs és tanácsadó irodát működtet,
8. h) feladatainak ellátása során együttműködik a hasonló célú társadalmi szervezetekkel, kamarákkal és érdekképviseleti szervezetekkel, az állami és nem állami egészségügyi és szociális ellátással, a munkaügyi és oktatási intézményekkel, minden, az asztmás és allergiás betegek életét javítani kívánó szervezettel és a segítőkész emberekkel.

 

3. §

 

A Szövetség célját és feladatait elsősorban a következő eszközökkel valósítja meg:

(1) közös és egyéni (jogi, szociális, egészségügyi stb.) érdekvédelem,

(2) az asztmás és allergiás betegek tájékoztatását szolgáló eszközökkel, tanácsadással, ügyintézéssel, kiadványokkal, belső hírlevéllel stb.,

(3) nemzetközi és külföldi hasonló szervezetekkel kapcsolatba lép és kapcsolatot tart fenn,

(4) minden olyan törvényes eszközzel, mely alkalmas a fenti célok megvalósítására.

 

4. §

 

(1) A Szövetség tagja lehet:

1. a) rendes tag,
2. b) pártoló tag.

(2) A Szövetség rendes tagja lehet minden Magyarországon élő asztmás és/vagy allergiás nagykorú személy, valamint tagjai képviseletében tagnévsorral rendelkező és a Szövetség által elfogadott civil társaság vagy más informális közösség, klub, illetve egyesület, amely asztmás és allergiás betegeket tömörít, és célkitűzései nincsenek ellentétben a Szövetség céljaival. Ezek a közösséget képviselő rendes tagok eltérő szavazati joguk révén különleges jogállású rendes tagnak számítanak.

(3) A Szövetség pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely tevékenységével és szellemi, illetve anyagi javaival a Szövetség tevékenységét támogatja, és vállalja a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.

(4) A rendes és pártoló tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A jelentkezőket a Szövetség elnöksége veszi fel. A felvételt megtagadó határozat ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez címzett fellebbezésnek van helye.

 

5. § A tagok jogai és kötelezettségei

 

(1) A rendes tag jogai:

1. a) valamennyi rendes tag teljes joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén.

A rendes tag tagsági jogait személyesen, vagy képviselőjén keresztül gyakorolhatja.

Mivel a tagnévsorral rendelkező civil társaság vagy más informális közösség, klub, illetve egyesület rendes tagok saját tagjaik képviseletében (azok felhatalmazása alapján) tagjai a Szövetségnek, a közgyűlésen saját tagjaik mindenkori számával azonos számú szavazattal rendelkeznek.

Amennyiben a közgyűlésen állandó képviselővel rendelkező természetes személy személyesen is megjelenik, és saját maga kívánna szavazni, szintén jelen lévő meghatalmazottja az adott kérdésben a jogalap nélküli szavazatduplázás megelőzése céljából egyidejűleg nem szavazhat. b) javaslatokat, indítványokat tehet, továbbá felszólalással, fellebbezéssel fordulhat a Szövetség illetékes szerveihez,

1. c) igénybe veheti maga, illetve adott esetben tagjai részére a Szövetség szolgáltatásait és kedvezményeit.

(2) A rendes tag kötelességei:

1. a) tartsa meg a Szövetség Alapszabályát és a közgyűlés által hozott határozatokat,
2. b) rendszeresen fizesse meg a Szövetség fenntartásához a közgyűlés által meghatározott tagdíjat. A tagdíj mértéke a rendes tag számára 1000 Ft, de ettől felfelé bárki anyagi lehetősége szerint eseti jelleggel is eltérhet. (A közgyűlés joga a tagdíj mértékét megváltoztatni.)

(3) A pártoló tag jogai:

1. a) javaslatokat, indítványokat tehet a Szövetség illetékes szerveihez.
2. b) A pártoló tagokat megillető egyéb jogokat az Alapszabály, illetve a pártoló tagságról szóló szabályzat, valamint adott esetben a vele kötött szerződés tartalmazza.

(4) A pártoló tag kötelezettségei:

1. a) segítse elő a Szövetség célkitűzéseinek megvalósulását,
2. b) vele kötött szerződés esetén teljesítse a vele kötött szerződésben vállalt kötelezettségeket.

(5) A Szövetség nem zárja ki, sőt törekszik rá, hogy rendes és pártoló tagságán felül valamennyi magyar asztmás és allergiás beteg és hozzátartozója részesülhessen a Szövetségnek a közjó és a közérdekek minél teljesebb kiteljesülése érdekében végzett szolgáltatásaiból.

 

6. § A tagság megszűnése

 

(1) A rendes tagság megszűnik:

1. a) kilépés,
2. b) törlés,
3. c) a tag halála esetén,
4. d) kizárás esetén.
5. a) A rendes tag a Szövetségből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.
6. b) Az elnökség a tagok sorából törölheti azt a rendes tagot, aki/amely nem felel meg a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, vagy az előírt tagdíjjal hat hónapnál tovább hátralékban van, és azt írásbeli felszólításra sem rendezi.
7. c) Az elnökség határozattal kizárhatja soraiból azt a rendes tagot, amely az Alapszabály 5. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket ismételten vagy súlyosan megszegi.

(2) A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez címzett – halasztó hatályú – fellebbezésnek van helye.

(3) A pártoló tagság megszűnik:

a pártoló tag kilépésével, halálával, illetve a jogi személy megszűnésével, illetve adott esetben a taggal kötött szerződés megszűnése vagy felbontása esetén.

 

7. § A Szövetség szervezete, valamint működésének alapvető szabályai

 

(1) A Szövetség szervezeti felépítése:

1. a) választott vezető testületek (közgyűlés, elnökség tagozataival, ellenőrző bizottság és más bizottságok),
2. b) központi ügyintéző szerv (elnökség).

(2) Az egyes szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, alapvető feladat- és hatásköri szabályait a Szövetség Alapszabálya határozza meg.

(3) A Szövetséget a hatóságok és más szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban az elnök képviseli. Az elnök saját maga helyettesítésére – a jogszabályban meg nem engedett eseteket kivéve – mást is megbízhat. A megbízott a feladat természete szerint, valamelyik elnökségi tag, jogász, vagy a helyettesítő képviseletre különösen alkalmas más személy is lehet.

(4) A választott testületek létrehozására és működésére vonatkozó alapvető szabályok

1. a) A vezető testület akkor határozatképes, ha ülésein a lehetséges összes szavazatnak több mint felével rendelkezők jelen vannak.

Ha a szabályszerűen összehívott ülés nem határozatképes, akkor a testület elnöke a közgyűlés működésénél részletesen leírt szabályok szerint jár el.

1. b) A választott testületek határozataikat általában egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. Az Alapszabályban meghatározott kérdésekben érvényes határozathoz kétharmados többséggel hozott döntés szükséges.
2. c) A szavazás általában nyílt, ha azonban a testület jelenlévő tagjainak egyharmada erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell elrendelni.
3. d) A Szövetség bármely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a meghozatalától számított 60 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
4. e) Az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjait titkos szavazással választják meg.
5. f) Az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjait 3 évi időtartamra (mindig legkésőbb a harmadik naptári év május 31-ei lejárattal) választják meg.

 

8. § A Szövetség szervei

 

(1) A Szövetség vezető testületei:

– közgyűlés,

– elnökség.

(2) A vezető testületek bizottságai, munkacsoportjai:

1. a) a közgyűlés mellett működik az ellenőrző bizottság,
2. b) a Szövetség testületei mellett működhetnek az általuk létrehozott különféle munkacsoportok.

 

9. § A közgyűlés

 

(1) A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességének képviselete. A közgyűlést a tagok, a Szövetség elnöksége és az ellenőrző bizottság alkotja. A közgyűlés a tagok tényleges jelenlétében vagy elektronikus úton létrehozott értekezlet formájában is megtartható.

(2) A közgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozik:

1. a) a Szövetség Alapszabályának megállapítása, módosítása, kiegészítése,
2. b) az elnökség és az ellenőrző bizottság megválasztása,
3. c) a Szövetség évi költségvetésének és az éves tagdíjaknak a megállapítása, adott esetben jogszabály által előírt közhasznúsági mellékletnek a jóváhagyása,
4. d) az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámoltatása éves tevékenységükről,
5. e) feloszlás, egyesülés kimondása és ilyen esetekben rendelkezés a Szövetség vagyonáról,
6. f) döntés mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabályok a közgyűlés hatáskörébe utalnak, vagy amelyeket az elnökség és az ellenőrző bizottság a közgyűlés elé terjeszt,
7. g) az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjai részére tiszteletdíj, költségtérítés megállapítása.
8. h) az elnökség tagjainak részére utalványozási jogosultság megállapítása.

 

10. § A közgyűlés működése

 

(1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Összehívásáról előtte 30 nappal korábban az elnökség gondoskodik, a napirend egyidejű írásos közlésével. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egynegyede, vagy az ellenőrző bizottság – ok és cél megjelölésével – kívánja.

A közgyűlés elnökét a közgyűlés választja meg. A közgyűlés nyilvános, azon bárki tanácskozási joggal részt vehet, szavazati joggal azonban kizárólag a tagok rendelkeznek.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a lehetséges összes szavazatnak több mint felével rendelkező tagok jelen vannak. A határozatokat a tagok egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák meg. A közgyűlés elnöke köteles titkos szavazást elrendelni, ha azt a jelenlévő tagok legalább egyharmada kéri.

(2) Ha a közgyűlés nem határozatképes, az újabb (megismételt) közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő egy óránál későbbi, de legfeljebb 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos napirenddel meg kell tartani. A megismételt közgyűlést – a közgyűlések kitűzésére előírt legalább 30 napos határidő miatt – az eredeti közgyűlés meghívójában kell kitűzni.

(3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők szavazati hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni.

(4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlés elnökének javaslatára a közgyűlés választja meg. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által választott két hitelesítő írja alá. A közgyűlések határozatairól a tagok részére jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni.

(5) A közgyűlési határozat úgy is meghozható, hogy az elnöknek a felhívására az írásbeli határozati javaslatról – az ellenőrző bizottság írásbeli véleményének ismeretében – a tagok írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás szabályait a szervezeti és működési szabályzatban rögzíteni kell.

(6) Az írásbeli szavazás eredményéről az elnök írásban tájékoztatja a tagokat.

(7) A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha biztosítható, hogy az elektronikus hírközlő eszközök, valamint azok alkalmazásának feltételei szerint a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított (például elektronikus értekezlet formájában).

(8) A szervezeti és működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját az ABOSZ tagjainak régiókba szervezése esetén részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési régiókat.

(9) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(10) A régiókhoz tartozó tagok tekintetében létesített részközgyűlés önálló döntési jogkörrel ruházható fel a régiók ügyében.

(11) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy alapszabály, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely rendes tag keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

11. § Az elnökség

 

(1) A közgyűlés ülései között a Szövetség legfőbb vezető, végrehajtó és ügyintéző szerve az elnökség.

Az alakuló ülés az elnökség tagjait egy évre, illetve a következő közgyűlésig választja meg.

A következő évtől az elnökséget a tagok természetes tagjai közül kell megválasztani.

Az elnökség a következő tagokból áll:

– az elnök,

– legalább két további elnökségi tag.

(3) A Szövetség elnökét feladatkörrel kell megválasztani.

(4) Az elnökség többi tagját feladatkör nélkül választják meg.

(5) Az elnökség magára nézve a rá vonatkozó törvényi kötelezettség hiányában is kötelezőnek ismeri el a mindenkori törvényi háttérben (jelenleg értelemszerűen az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. §-ában és 42.§ (2) bekezdésében) meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat.

(6) Az elnökség

1. a) gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
2. b) dönt rendes tagok és pártoló tagok felvételéről,
3. c) kidolgozza a közgyűlés napirendjét és összehívja a Szövetség közgyűlését,
4. d) meghallgatja az elnök beszámolóját és dönt annak jóváhagyásáról,
5. e) üléseit szükség szerint tartja, az elnök hívja össze, aki az elnökségi tagok legalább felének kezdeményezésére köteles, és bármely elnökségi tag megindokolt kezdeményezésére is jogosult az elnökséget bármikor összehívni,
6. f) kidolgozza a Szövetség által megkötendő szerződéseket,
7. g) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetését és költségvetési beszámolóját,
8. h) megállapítja, módosítja és kiegészíti az ABOSZ Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az ahhoz tartozó egyéb szabályzatokat, majd az adott tevékenység befejezése után legkésőbb 15 nappal megküldi az ABOSZ valamennyi rendes tagja részére.

 

12. § Az ellenőrző bizottság

 

(1) A Szövetség közgyűlése 3 tagú ellenőrző bizottságot választ, amelynek tagjai nem lehetnek az elnökség tagjainak a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozói.

(2) Az ellenőrző bizottság a megválasztását követő első ülésén saját tagjai sorából megválasztja elnökét.

(3) Az ellenőrző bizottság tagjai megbízatásuk alatt a Szövetség szerveiben más tisztséget nem viselhetnek és közvetlenül a közgyűlésnek vannak alárendelve.

(4) Az ellenőrző bizottság:

1. a) figyelemmel kíséri a Szövetség jogszabályok és Alapszabály szerinti működését,
2. b) ellenőrzi a Szövetség pénzügyi gazdálkodását, különös tekintettel a Szövetség költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerű felhasználására,
3. c) megvizsgálja a Szövetség költségvetési beszámolóját és álláspontját a közgyűlés elé terjeszti.
4. d) Az ellenőrző bizottság üléseit szükség szerint tartja. A bizottság összehívásáról az elnöke gondoskodik.

 

13. § Az elnök

 

(1) Az elnök:

1. a) képviseli a Szövetséget,
2. b) a Szövetség vezető tisztségviselőinek ülései között folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit,
3. c) előkészíti a Szövetség testületi szerveinek üléseit,
4. d) vezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit, vagy felkéri annak elnökét,
5. e) gondoskodik a testületi szervek által hozott határozatok végrehajtásáról, illetőleg arról, hogy az elnökség határozatai összhangban legyenek a közgyűlés határozataival,
6. f) két elnökségi ülés között dönt a testület hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben; szerződéseket köt,
7. g) a Szövetség nevében kötelezettséget vállal az elnökség által meghatározott mértékig,
8. h) utalványozási joggal rendelkezik,
9. i) tevékenységéről, döntéseiről a következő elnökségi ülésen beszámol az elnökségnek.
10. j) Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökség tagjai helyettesítik.
11. k) Az elnök köteles döntéseit a Szövetség alapcéljainak érdekében meghozni, és lehetőleg csak akkor önállóan dönteni, ha a vezető testületek előző döntései értelmében egyértelmű, mi a teendő, vagy lehetetlen az elnökség összehívása a rendelkezésre álló idő alatt.

 

14. § Munkacsoportok

 

(1) A közgyűlés és az elnökség egyes feladatok előkészítésére és végrehajtására ideiglenes vagy állandó munkacsoportokat hozhat létre. Az egyes munkacsoportok létszámát a feladattól függően határozzák meg.

(2) Az egyes munkacsoportok tevékenységükről kötelesek az őket létrehozó testület határozatának megfelelően szóban és írásban jelentést tenni.

(3) Az ideiglenes munkacsoportok feladatuk ellátásával, s arról készült összefoglaló jelentés elfogadásával megszűnnek.

 

15. § A Szövetség gazdálkodása

 

(1) A Szövetség vagyoni és pénzügyi forrásai:

1. a) a tagok befizetései,
2. b) a pártoló tagok juttatásai,
3. c) állami és társadalmi szervezetektől származó juttatások,
4. d) a Szövetség által létrehozott gazdálkodó szervek tevékenységéből származó bevétel,
5. e) egyéb közérdekű célra történő kötelezettségvállalásból származó vagyoni juttatás,
6. f) a Szövetség céljaira juttatott adományok,
7. g) a Szövetség és tagjai, valamint tagjainak tagjai által szervezett, a Szövetség céljaira fölhasználandó, adománygyűjtő, jótékonysági akciók, tevékenységek bevétele.

(2) A Szövetség vagyonával a pénzügyi előírások és az éves költségvetés alapján gazdálkodik és gazdálkodásáról éves költségvetési beszámolót készít.

(3) A Szövetség tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon, amellyel a vonatkozó pénzügyi előírások, az Alapszabály és a költségvetés keretei között gazdálkodik.

(4) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek a Szövetség tartozásaiért.

(5) Utalványozási jogkörrel a Szövetség vagyonát az elnök illetve az elnökség azon tagjai kezelik, akik részére a közgyűlés ilyen jogosultságot megállapított. A banki jogokat is ők látják el.

(6) A Szövetség vállalkozási tevékenységet végezhet, ezt a tevékenységet azonban csak a közjó és a közérdekek minél teljesebb kiteljesülése érdekében meghatározott céljainak megvalósítása érdekében folytathatja.

A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az eredményt az Alapszabály 1‑3. §-aiban meghatározott tevékenységre fordítja.

(7) A Szövetség gazdálkodását az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 17-26. §-ainak előírásai szerint végzi.

 

16. § Vegyes rendelkezések

 

(1) A Szövetség megszűnik, ha

– feloszlását a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja,

– más társadalmi szervezettel egyesül a közgyűlés kétharmados többséggel hozott határozata alapján,

– a bíróság a Szövetséget feloszlatja.

(2) Megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámoló feladata. Ha a közgyűlés másként nem rendelkezik, úgy a felszámolást az elnökség és az ellenőrző bizottság látja el.

(3) A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

A módosított, és egységes szerkezetben újraírt Alapszabályt a Szövetség 2021. október 8-án megtartott küldöttgyűlése fogadta el.

                                                                                           

Pós Péter
elnök