Kútmérgező politikusok hazudnak reggeltől estig

Meddig tűrjük még? Régen túltettek már az öszödi böszme által több mint tíz éve, zárt körben bevallott kormányzati népbutításon, de akár az 1956 előtti hazudozókon is. Már nem csak a szokásos politikai hazudozás folyik, hanem gyomorforgató, obszcén, a köznyelvet és a közerkölcsöket is posványba taposó, általános lelki kútmérgezés. Ez még csak romlani fog a választásokig? Tűrjük tovább, vagy már elég volt a mocsokból?

Végre fel kell vetni egy a Kormány és az Országgyűlés felé továbbítandó, vagy ottani eredmény híján akár népszavazást is megérdemlő kérdést, hogy nem érzik-e úgy hazánk legmagasabb szintű döntéshozói, hogy a közbizalom elleni bűncselekmények körét ki kellene terjeszteni a közérdekű ügyekre is, és az ilyen ügyekben folytatott gátlástalan politikusi hazudozás is büntetendő cselekedetnek minősüljön.

Egy lehetséges népszavazási kérdés (egyelőre csak mintaként):
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt abból a célból, hogy azoknak az országgyűlési és önkormányzati képviselőknek a választhatósági joga bűncselekmény elkövetése miatt tíz évre megvonandó legyen, akikről bíróság jogerősen megállapítja, hogy fél éven belül legalább három alkalommal közbizalmat igénylő közérdekű ügyben nyilvánosan valótlan tényt állítottak.”

Nem túl szigorú elvárás, de valahol el kell kezdeni!

Sok más témakör között az egészségüggyel összefüggő kérdések is megérdemelnék a kiemelt közbizalmat igénylő, védendő körbe kerülést.

Legalább a számon kérő hivatkozás céljával figyeljünk az olyan közjogi méltóságokra, mint Áder János köztársasági elnök, aki 2017. május 8-án, beiktatási beszédében ezt mondta: „Közbeszédünk színvonala az utóbbi időben drámai mértékben romlott. Itt és most mindezért nem akarom porciózni a felelősséget. De a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb.”

Sietni kell, mielőtt kitalálják, és az Alaptörvénybe illesztik, hogy a közbizalom elleni és közérdekű ügyek körében is az országgyűlési és önkormányzati képviselők vagy egyáltalán a politikusok foglalkozásukkal összefüggő alkotmányos alapjoga legyen a valótlan tények állítása.

Nem sok fáradságukba kerülne az sem, hogy szintén az Alaptörvény módosításával a már jelenleg is tízre bővült tiltott népszavazási tárgykörökhöz sorolják a politikusok büntethetősége ügyében kezdeményezett népszavazást is.

Volt már hasonló, például a választási törvény módosítására irányuló népszavazási kezdeményezés lehetőségét is így szüntették meg az Alkotmány Alaptörvénnyé változtatásakor, hogy könnyebben bebetonozhassák a jelenlegi választási szabályozást, amely a többi párthoz képest irreális mértékben megerősíti a kis különbséggel győztest is.

Budapest, 2017. május 17.

Pós Péter,
az ABOSZ elnöke