KÉRDÉSKÖRÖK

Gépkocsiforgalom
[ Közös útjaink méltányos használatáról ] [Városi közforgalmú bérautó]

Hőkibocsátás
[ A városiak hőbüntetése ] [ A hőtermelő légkondicionálás ]
[ Légkondicionálás és esélyegyenlőség ]



Közös útjaink méltányos használatáról

A témáról a közeljövőben írást helyezünk el ezen a felületen. Az előzetes címet addig is gondolatébresztőnek szánjuk. (P. P.)



Városi közforgalmú bérautó

mint a nagyvárosi forgalmi dugók visszaszorításának a személyautózás megtartásával is lehetséges, kiváló eszköze

Hat kérdés a hétköznapi élet néhány ismétlődő helyzete alapján
  1. Van-e olyan ostoba ember, aki a bevásárlóközpontban nem az ott rendelkezésére álló bevásárlókocsit tolná maga előtt, hanem vásárolna magának egy jobban tetszőt, azután mindig azzal menne vásárolni?
  2. Éri-e lényeges hátrány azt a vásárlót, aki megelégszik egy egyéniségéhez, ruhája színéhez, és sajátos elképzeléseihez kevéssé illeszkedő bevásárlókocsival?
  3. Jelentősen különbözik-e a bevásárlási árumozgatás tevékenységétől a mindennapos városi utazás, különösen akkor, ha az a forgalmi dugóban legtöbbször vérnyomás-emelkedést, stresszt, idegi fáradtságot, rossz hangulatot okoz, a kipufogógázoktól bűzlő levegő tartós belégzésétől és a zajtól pedig előbb csak fejfájást, hosszabb távon azonban egészségkárosodást is kaphatunk?
  4. Elviselnénk-e, hogy a saját autónkban való "meghitt gyötrődésről" lemondjunk, ha helyette szintén autóban (ha nem is a mienkben), de olcsóbban, és gyorsabban érnénk el célunkat, az autót magunk vezethetnénk, de szervizbe és vizsgáztatni sem kellene hordanunk. Még tankolásokra sem kellene pénzt félretennünk, mindig csak az adott út költségeit fizetnénk. Persze mindehhez autót sem kellene vennünk, a biztosításokról, garázsgondokról stb. nem is beszélve!
  5. Sokan lennénk-e, akik így elviselnék a saját tulajdonú autóról való lemondást?
  6. Örülnének-e a lehetőségnek azok, akik nem akarnak, vagy nem tudnak autót tartani, de időnként szükségük lenne a taxinak töredékébe kerülő autóhasználatra?
Egy komoly nagyvárosi probléma

A városi környezetben az ipar kitelepülésével ma főként a gépjárműforgalom kezelhetetlen tömegűvé válása az, ami ugrásszerűen fokozza a civilizációs betegségek, egyebek mellett az asztmás, allergiás betegségek kockázati tényezőinek számát. Az állandósuló dugókban csak lassan haladni képes, ezért sokáig úton lévő, és a kis sebesség miatt gazdaságtalanul működő autók által kibocsátott szennyező anyagok és termelt hő mennyisége a szállítás miatt elkerülhetetlenül keletkező mennyiség többszöröse.

A csapadékhiányos övezetekben (így Budapesten is) különösen jellemző, hogy a nagy forgalom által keltett kisebb porszemcsék a levegőben hetekig is lebeghetnek, és szinte akadálytalanul behatolnak az épületekbe is. Hasonló a helyzet a gépkocsik kipufogógázaival is. Ha ezekhez hozzávesszük a valamivel gyorsabban kiülepedő, de a forgalom által újra és újra levegőbe juttatott nagyobb részecskéket is, egyértelmű, hogy a legfontosabb környezet- illetve egészségkárosító tényezők az éjszakát kivéve szinte állandósuló forgalomból származó szennyezők, és a motor által kibocsátott veszteséghő .

Összefoglaló igénypontok a megoldási koncepció lényegéhez:

  1. a csúcsforgalomhoz szükségesnél nem több autó, ezáltal kevesebb, útfelületet állva is foglaló kocsi, illetve a teljes gépkocsi-mennyiség jobb kihasználása (autónként nagyobb forgalomban töltött idő),
  2. a kisebb méretű, mozgékonyabb autók arányának növelése (kisebb fogyasztás, környezetszennyezés, és hő-kibocsátás, kisebb útfelület-igény),
  3. az egy autóban ülők számának növelése,
  4. a gépkocsi-folyam átlagsebességének megnövelése.

Az igénypontoknak megfelelő helyzet a következők biztosításával lehetséges

  1. A nap túlnyomó részében mozdulatlanul álló (parkoló, útfelületet foglaló) személyes vagy családi használatú autók helyett , a belvárosban álljanak rendelkezésre nagy mennyiségben (de csak az teljes szükségletet a forgalom dinamikus változása mellett is biztonsággal kielégítő számban) bárki által, kedvező áron, sofőr nélkül, csak a szükséges úthosszra igénybe vehető bérautók (használat: pl. a jogosultságot igazoló, és a díj elszámolására is képes elektronikus kártyával).
  2. A városi autós forgalmi igények túlnyomó többségét kisméretű kocsikkal jobban ki lehet elégíteni ( az igénypontoknál leírtaknak a Daihatsu ai kiválóan, minden más ismert autónál jobban megfelel ).
  3. Az egy autóban ülők számának növelése sokkal valószínűbb a nem személyes vagy családi használatú (érzelmi kötődést nem okozó) gépkocsik használatával - legalábbis az azonos irányba utazó ismerősöket, munkatársakat tekintve (a jármű a közüzemű közlekedés kisebb egységeként szerepel).
  4. A gépkocsi-folyam átlagsebességének növekedése az előző pontok megvalósulása esetén automatikusan teljesül, mivel a parkolással helyet foglaló autók számának csökkenésével több szabad felületen, kisebb és mozgékonyabb, nagyobb utasszámmal közlekedő autók egységnyi útfelületen több utast, gyorsabban képesek továbbítani.
Az államtól a környezet- és egészségvédelem iránti felelősség alapján elvárható segítő intézkedések
  1. A bérautókat üzemeltető állami cég létesítése, vagy ilyen vállalkozás(ok) támogatása (pl. adókedvezményekkel, kedvezményes hitellel vagy hitelgarancia nyújtásával).
  2. A kezdetektől a közellátás részének minősítve, a teljes gépkocsi- és eszközpark számára kiemelt törvényi védelem biztosítása - az üzemeltető vállalkozás(ok) állami vagy magántulajdonától eltekintve.
  3. A személyes használatú autók belvárosi forgalmának megnehezítése (pl. fokozatosan számottevő költséget jelentő helyi úthasználati járulék, illetve fogyasztás-arányos vagy progresszívebb környezetterhelési járulékok kivetése).
  4. Az állandóan területet foglaló, de a forgalom lebonyolításában csak igen kis részben szerepet vállaló, személyes használatban álló autók adójának előre meghirdetett, lassú, de folyamatos megnövelése, környezetvédelmi és egészségügyi célú járulékkal terhelése.
  5. A későbbiekben ehhez hasonló módon annak elősegítése, hogy nagyobb méretű vagy más célú gépkocsikat is hasonló módon lehessen bérelni, mindig kedvezőbb feltételekkel, mint a személyes vagy családi használatú autók tartása.
Egyéb szempontok

Célszerű minden kocsit beépített gps-helymeghatározóval ellátni az igénybevevők számára hatékonyabb használat elősegítése, a gépkocsik helyzetének állandó nyomon követhetősége, és ezzel az igénylők számára a legközelebbi szabad kocsi elérhetőségének közlése, az autó lefoglalásának megkönnyítése céljából. Ez műszakilag többek között a mobiltelefonok révén is megoldható.

A kocsikat a közös használati jellegnek megfelelően, egyszerű kivitelben, jól tisztítható belső felületekkel, néhány sajátos színben célszerű legyártani.

A bevezetési fázisban biztosítani kell igény szerint és térítés ellenében az igényelt autó házhozszállítását, ennek arányát az elterjedéssel fokozatosan csökkenteni lehet.

A városi használatra szánt gépkocsiállomány csak az adott városban volna használatos, de később létrehozandó nagyobb autókkal, utazási célú bérkocsi-szolgáltatás is.

Minden közepesnél jobban tájékozott ember tudja, hogy a hagyományos módon már nem lehet fenntartani a városi közlekedést. A forgalom hatékonysága is folyamatosan romlik, és egyre súlyosabbak a környezeti és egészségügyi következmények is.

Az is látható ugyanakkor, hogy az emberek a nagyvárosokban sem tudnak teljesen lemondani az autóhasználatról. Kompromisszumra szükség van, de azt már nem folytathatjuk sokáig, hogy semmit sem teszünk a városi létet lassan elviselhetetlenné változtató problémák megszüntetése érdekében.

A nyugati világ technokrata, túlzottan elkülönült magántulajdonra és ugyanígy elkülönült magánhasználatra alapuló, öncélúan önző, a profitszerzést mindenek elé helyező életszemléletének környezeti következményei rohamosan fokozódó mértékben károsítják - már a Föld teljes élővilágát. Ilyen őrült ütemű környezetterheléshez az emberi faj maga sem képes alkalmazkodni, mindezzel már nem csak az össznépességre jellemző egészségünket, hanem szaporító képességünket, sőt létünket is veszélyeztetjük.

A legfőbb ideje, hogy felülvizsgáljuk ezt a szemléletet, és újból megerősítsük a történelem jobb időszakaira jellemzőbb közösségi szellemet.

Tegyük meg mindannyian azt, amire lehetőségünk van. Ki a figyelemfelhívást és az egészségtudatosabb életmódot, ki a mérnöki tudást és gyártói tapasztalatot, az állam pedig a felelős döntéseket.

Mottó: a Nap keleten kel, és nyugaton huny ki. Ha nyugaton már zavaróan sötétedik, figyeljünk ismét keletre.


Budapest, 2004. július 6.

Pós Péter
az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke, a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja

(A Nemzeti Egészségügyi Tanács az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 148-149. §-aiban, valamint a Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatköréről, szervezetéről és működéséről szóló 229/1998. (XII. 30.) kormányrendeletben meghatározott testület, amely a kormányzati egészségpolitika kialakításában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és tanácsadó tevékenységet végez, illetve közreműködik a lakosság egészségét támogató és fejlesztő kormányzati szintű társadalompolitika kialakításában és a döntések előkészítésében.)

Angol nyelvű linkek a Daihatsu ai bemutatásához:

www.daihatsu.com/motorshow/frankfurt03/ai/photo/index.html
www.daihatsu.com/motorshow/frankfurt03/ai/index.html
www.daihatsu.com/motorshow/frankfurt03/ai/ai_e.pdf

 

A városiak hőbüntetése

A témáról a közeljövőben írást helyezünk el ezen a felületen. Az előzetes címet addig is gondolatébresztőnek szánjuk. (P. P.)



A hőtermelő légkondicionálás

A témáról a közeljövőben írást helyezünk el ezen a felületen. Az előzetes címet addig is gondolatébresztőnek szánjuk. (P. P.)



Légkondicionálás és esélyegyenlőség

A témáról a közeljövőben írást helyezünk el ezen a felületen. Az előzetes címet addig is gondolatébresztőnek szánjuk. (P. P.)