Friss közlemények

[Súlyos asztmások élethelyzete Magyarországon ]






[Gyógyulást támogató eszközök]

Még mindig aktuális közlemények


Friss közlemények



A több biztosítós rendszer alkalmazása pártideológia és propaganda, vagy a tények, szakmai ismeretek alapján mérlegelendő kérdés?

Több hazai "szakértő" már pártideológia részeként kívánja elfogadtatni a társadalombiztosításunk privatizációját, vagyis "az egymással a betegekért versengő" egészségbiztosítók üzletét (a mindent megoldó verseny, piac, a befektetők, stb.). A média nagy teret ad ezeknek a - párthoz köthető és ideológiai alapokból levezetett - tényeknek és tapasztalatoknak ellentmondó, zavarkeltő elképzeléseknek.

Nézzük a tényeket:

1988-1989-ben döntések születtek a társadalombiztosítás központi költségvetésről történő leválasztásáról, az egészségbiztosítási rendszer létrehozásáról és 1990. január 1-jétől való működtetéséről. (Az elképzelés az volt, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat az azonnali feladatellátás mellett folyamatos fejlesztés útján szervezik meg.) 1991-ben a Világbank a hazai rendszerváltás támogatásának részeként javasolta a "chilei modell bevezetését" a hazai társadalombiztosításban. 1992-ben kormánydelegáció utazott Chilébe, hogy tanulmányozza a bevezetésre javasolt "chilei modellt". A delegáció tapasztalatai szerint az üzleti biztosítók által privatizált társadalombiztosítási egészségbiztosítás ketté szakította a társadalmat a fiatal, egészséges, gazdag és az öreg, szegény, beteg emberekre. A működési költség 5%-ról közel 30%-ra növekedett, és közel megháromszorozta az egészségügyi ellátás költségeit, valamint mivel a járulékfizetők nagyrészt átmentek az ületi biztosítókhoz, megszűnt a fedezete a szegény, öreg emberek ellátásának. 1992. június 10-én az új demokratikus Chilei Kormány szociális államtitkára Monterolla úr Magyarországra látogatott és közvetlenül beszámolt arról, hogy Augusto Pinochet diktátor és a leánya által - amerikai szakértők tanácsára - 1981-ben végrehajtatott társadalombiztosítás privatizáció milyen negatív társadalmi-politikai-gazdasági következményekkel járt. A Világbank és különféle "szakértők" tanácsára több országban bevezették a Pinochet reformjához hasonló privatizált egészségbiztosítást, pl. Columbia, Argentína, Peru, Mexikó, Csehszlovákia (ennek kárait a mai Szlovákia és Csehország viseli) Hollandia, Lengyelország. A következmények hasonlók voltak, mint amit Chilében tapasztaltak.
E szakmai körökben közismert tények, tapasztalatok ellenére - nagyrészt azonos csoportok - a döntéshozókat visszatérően próbálják politikai (hatalmi) és médián keresztüli nyomással rávenni a társadalombiztosítás privatizációjára.

A fő próbálkozások:

1989. decemberében, az Egészségügyi Kerekasztal határozatával és az Országgyűlés Társadalombiztosítási Bizottsága döntésével hiúsította meg e próbálkozást. 1998. januárjában Dr. Pusztai Erzsébet képviselő Horn Gyula miniszterelnökhöz, az Országgyűlésben többször feltett kérdésével a nyilvánosság erejének útján hiúsította meg a tervezett döntést. 1999. áprilisában informális kormányülésen született elutasító döntéssel hiúsították meg e negatív törekvést. 2004. áprilisában az "ellátásszervezőkről" szóló törvényjavaslatot a Kormány elvetette, azonban az egészségbiztosítási törvénybe 2005-ben beemelték az ellátásszervezőket. Végül 2005. novemberében a kisebbik kormánypárt elkészítette "a 2005. évi .. törvény az egészségbiztosítókról" című törvényjavaslatot, amit már előzetesen 2005. szeptemberében az őszi ülésszak megnyitásakor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr elutasított.
A felsorolt nyílt "demokratikus normák" körébe soroltakon túl "lopakodó technikájú" romboló tevékenység is folyik. Például az Irányított Betegellátási Modellkísérlet folytatásának egyöntetű szakmai, és vizsgálók általi elutasítása ellenére történt törvénybe foglalása, a Regionális Egészségügyi Tanácsok hatáskörének szakszerűtlen, mértéknélküli növelése, a Vasúti Társadalombiztosítási Igazgatóság újraélesztése.
Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alapításakor ígért "menetközbeni fejlesztés" 1995-ben megszűnt, egyben a működési költsége 3%-ról 1,6%-ra csökkent. Ezzel egy időben a feladatok, hatáskörök, felelősségi viszonyok, irányítási jogkörök felelőtlen meghatározása miatti összehangolatlanság következtében a működése szintén nagymértékben ellehetetlenül. Ez a folyamat aláássa a társadalombiztosítás egyben tartását célzó törekvéseket a hozzá nem értő és elsősorban érzelmi alapon döntő közösségek körében.
Az ismertetett tények alapján felmerül az emberben az a kérdés, hogy miért kéri számon több "politikus" és "szakértő" az optimális működést az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron, illetve miért meri azt állítani, hogy a társadalombiztosítás privatizációja bármiféle pozitív eredménnyel járna.

Határozati javaslat

1. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal a társadalombiztosítás privatizációjára vonatkozó elképzeléseket elveti, mert több mint két évtizedes, fent ismertetett gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy visszafordíthatatlan társadalmi szakadást és ellátási egyenlőtlenséget okoz, egyben megsokszorozza a költségeket. Egyúttal felszólítjuk az e témában nyilatkozókat, publikálókat, hogy a tényeknek megfelelően tájékoztassák a döntéshozókat, szakmai közösségeket, a társadalmat.
2. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és intézményeinek, alrendszereinek abbahagyott fejlesztését tovább kell folytatni annak érdekében, hogy képes legyen az elvárható mértékben és módon ellátni feladatát.
Budapest, 2006. március 28.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal
Szakértői Csoportja

A határozati javaslatokat a NEK 2006. 03. 30-án elfogadta.



Asztmás betegek részére légzéstorna!

Gyógytornász vezetésével minden csütörtökön 16,00-tól 17,00 óráig térítésmentesen tornázhatnak az asztmás betegek a Kor-No Mozgásstúdióban (a Bosnyák tér közelében).

Jelentkezni lehet naponta 14-19 óra között az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) titkáránál, Magyar Csabánénál a 06 (30) 369-9668-as telefonszámon.




Gyógyulást támogató eszközök

Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) a betegek saját tapasztalatai, valamint az orvosok, betegápolók erre vonatkozó, egyre gyarapodó számú észrevételei illetve egészségügyi kutatási eredmények adatai alapján is fontosnak tartja, hogy a betegek és hozzátartozóik számára, gyógyulásuk támogatása céljából könnyen kezelhető, külön költségterhet nem jelentő segédeszközök álljanak rendelkezésre.

Az ABOSZ a betegek és hozzátartozóik gondjainak csökkentésére elkészítette és ajánlja az említett célra alkalmas, könnyedén hozzáférhető segédeszközöket:

  1. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a betegek egyetlen jól áttekinthető lapon rögzíthessék a számukra felírt gyógyszerek szedésére vonatkozó legfontosabb adatokat. Igen gyakran - csaknem jellemzően - fordul ugyanis elő, hogy a beteg az idő múlásával már nem pontosan emlékszik a többnyire csak a gyógyszerek külső (a használatba vételkor eldobott) védődobozára felírt adatokra. Különösen gyakori ez a nem állandóan, de esetleg időnként visszatérően használt gyógyszereknél.
  2. Sok krónikus vagy már tartós szövődményekkel is terhelt betegség eredményesebb gyógyításához döntő jelentőségű, hogy a vérnyomásnak otthon, az orvos által javasolt időpontokban mért eredményei megbízhatóan rögzítésre kerüljenek, ami által azok változásait, szélső értékeit, és a változások irányát a kezelőorvos követni tudja. Egy erre alkalmas eszköz léte már azért is fontos, mert azt is elősegíti, hogy a beteg ne feledkezzék meg a mérésről.
  3. Heveny betegségeknél szintén igen előnyös lenne, ha a beteg rögzítené állapotának legfontosabb kísérő tüneteit (lázát, közérzeti jellemzőit, pl. esetleges szédülését, étvágy- vagy gyomorpanaszait stb.). Ezzel hatékonyabbá, alaposabbá és gyorsabbá teheti orvosának tájékoztatását, és maga is jobban követheti gyógyulásának menetét.

Az eszközök a betegek vagy orvosaik saját céljára honlapunkról, szabadon másolhatók, felhasználhatók. Az üres táblázatok kinyomtatva közvetlenül alkalmasak kézírásos kitöltésre.

A gyógyszerszedési emlékeztető számítógépen történő elmentésével az első kitöltés után, mindig csak a változások átírásával, kis energiaráfordítással elkészíthető a mindenkori állapotnak megfelelő, áthúzások és kézi javítások nélküli változat.

Az eszközök profitérdekelt hasznosítása tilos!

Esetleges további információk kaphatók illetve javaslatokat várunk a következő telefonszámon: (06-1) 316-9008.

Betegtársainknak az újévre azt kívánjuk, hogy az általunk ajánlott eszközökre minél ritkábban legyen szükségük, de ha mégis, akkor mielőbbi és eredményesebb gyógyulásuk érdekében használják azokat.

A Gyógyszerszedési emlékeztető letöltéséhez kattintson IDE !
A Vérnyomás, pulzus mérési eredményeit rögzítő táblázat letöltéséhez kattintson IDE !
A Láz és egyéb tünetek rögzítését segítő táblázat letöltéséhez kattintson IDE !

Budapest, 2005. január 5.

Pós Péter,
az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke, a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja




Még mindig aktuális közlemények

Az ABOSZ közleményei
Közérthetően az asztmáról

Szövetségünk 2001 novemberében elkészítette a "Közérthetően az asztmáról" című kiadványt.

Az Egészségügyi Minisztérium pályázati támogatásából, 4000 ingyenes példányban elkészült 60 oldalas kis könyvecske alcíme: Lélegezzünk könnyebben!
Azt a régi célunkat szeretnénk ezen az úton is elősegíteni, hogy a szövetségünkhöz érkezett leggyakoribb kérdések alapján, azokat rendszerbe foglalva, egyszerűen megfogalmazott útmutatót adjunk betegtársainknak.

Könyvecskénket Dr. Magyar Pál tüdőgyógyász, tanszékvezető egyetemi tanár lektorálta.

A kiadvány

  • ismerteti az asztmás betegek számára legfontosabb tudnivalókat,
  • felhasználja hosszú ideje asztmás betegek saját tapasztalatait,
  • tartalmaz eredetileg szakorvosok által használt kiadványokban található ismereteket is, de azokat szándékunk szerint a lehető legegyszerűbben, olvasmányosan átfogalmazva,
  • tartalmazza a betegségünkkel kapcsolatban szóba jöhető latin vagy más idegen szavak legtöbbjének magyar nyelvű magyarázatát is, melyek segítségével megérthetjük a gyógyszerek betegtájékoztatóiban, kórházi zárójelentéseinkben előforduló ismeretlen szavak, kifejezések túlnyomó többségét is,
  • a legkevésbé sem helyettesíti vagy pótolja a részletes orvosi utasításokat, előírásokat. A füzet a könnyebb használat és az egyszerű postázás elősegítése miatt kis méretű, mindössze 20 x 10 cm-es, de még jól olvasható betűkkel készült.

A kiadvány tartalma:

Köszöntő

Általános ismeretek az asztmáról
  • Mióta létező betegség?
  • Hol fordul elő?
  • Növekszik-e az asztmások száma?
  • Miért van egyre több asztmás?
  • Reménytelenül szemléljük-e terjedését?
  • Meggyógyítható?
  • Elmúlhat?

Részletesebb tudnivalók
  • Az asztma meghatározása, főbb típusai, oka
  • Betegség, állapot, tünet, avagy mindegyik?
  • A nehéz belégzés okozati, és a nehéz kilégzés oki szerepének tisztázása
  • A hörgőgörcs és a gyulladás szerepe
  • Az akarattal, de a szükséges ismeretek nélkül erőltetett légzés veszélyei
  • A tudatos lazítás és az ellenőrzött, irányított légzés lehetőségei
  • A kerülendő és a helyes testhelyzetek, testtartások
  • A pozitív és a negatív lelki állapot szerepe
  • A dohányzásról, alkoholfogyasztásról és a drogról
  • Az étkezési szokások és a testsúly lehetséges hatása
  • Más betegségek, tünetek, amelyekre figyelnünk kell
  • A szükséges mozgásról és a káros túlterhelésről
  • Az éghajlat, környezet és életmód szerepe
  • A gyógyüdülési lehetőségekről
  • A gyógyászati segédeszközök
  • A gyógyszerek főbb csoportjainak rövid ismertetése, a legfontosabb tudnivalók bemutatása célcsoportonként
  • A bizonyítékokon alapuló orvoslásról, a gyógyszerek áráról és értékéről
  • A gyógyszerek együttszedésének feltételeiről
  • Néhány szó az oxigénterápiáról

Idegen szavak, kifejezések magyarul
Felhasznált irodalom illetve előadások listája
Köszönet
Rövid ismertető az ABOSZ-ról
A kiadvány beszerezhetőségéről

Ameddig a jelenlegi mennyiségből ezt megtehetjük, asztmás, allergiás betegek számára térítésmentesen, szívesen küldünk 1-1 példányt 22 x 11 cm-es (DL jelű) előre megcímzett, és 60 gramm súlynak megfelelően felbélyegzett (bérmentesített) válaszborítékban.
Nem tudunk viszont kiadványt küldeni (munkaerő és anyagiak hiányában) címzés nélküli, nem elegendő bélyeggel ellátott, vagy nem megfelelő méretű válaszborítékban!

Bízunk benne, hogy eredeti szándékunknak megfelelően, a későbbiekben a most elkészült - még mindig nem teljesnek mondható tartalmú - kiadványnak, egy bővített változatát is elkészíthetjük, és azt valamennyi asztmás beteg vagy más érdeklődő számára elérhetővé tehetjük.

Minden kedves betegtársunknak könnyebb légzést, az egészségeseknek pedig állapotuk megőrzését kívánjuk!

A kiadvány szövege innen letölthető:

Kérés, tájékoztatás:

Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) közhasznú szövetség, így más közhasznú szervezetekhez és alapítványokhoz hasonlóan, a vonatkozó jogszabályok szerint támogatóink számára adócsökkentési igazolást állíthatunk ki.

Bankszámlaszámunk: 11702036-20618221

Nagyon hálásan fogadjuk azt is, ha munkánkat személyi jövedelemadójának 1%-ával támogatja. Nem szívesen kérünk, de ellenőrizhetően eredményes működésünk fenntartásához szükségünk van minden lehetséges támogatásra.

Adószámunk: 18070015-1-43



A következő dokumentum a Parlament Környezetvédelmi bizottsága elnökének, Illés Zoltánnak a környezetvédelemben érdekelt szervezetekhez szóló felhívása alapján készült, az ABOSZ elnökének összeállítása.

 

 

A környezetvédelem időszerű céljai a krónikus betegek és az egészségkárosodottak szempontjából

Összeállítás az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága, a Környezetvédelmi Minisztérium, a feladatköréhez kapcsolódó társminisztériumok, és a kormány számára

Tartalom:

  1. A környezetvédelem bemutatásakor annak fokozott hangsúlyozása, hogy a környezet védelme az egészségvédelemnek (is) szerves része, sőt, elengedhetetlen feltétele.
  2. Nemdohányzók fokozott védelmére vonatkozó jogszabályok kiteljesítése és karbantartása, nyomatékos figyelemmel a végrehajthatóságra és az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültségek helyes kezelésére.
  3. Élelmiszeradalékok, és azok kötelező feltüntetése.
  4. Génmanipulációs tevékenységek, termékek piacra kerülésének fokozott ellenőrzése, adott esetben megtiltása.
  5. Lakásokon, munkahelyeken és más közösségi használatú helyiségeken belüli környezetvédelem elősegítése (tisztítószerek, illatosító adalékok, vegyszerek használata).
  6. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok (pl. elemek, gépkocsi- és más akkumulátorok, festék-, permet- és egyéb vegyszer-, gyógyszermaradékok) érdekeltségi alapú, szervezett összegyűjtése, ellenőrzött kezelése ill. szelektív hulladékgyűjtés.
  7. Szennyezés és az egészségi állapot együttes vizsgálata, nyilvántartása, együttes térképeken ábrázolása, ezek nyilvánosságának biztosítása.
  8. Közterületek tisztaságát biztosítani hivatott előírások betartatása (pl. a járdák tisztítása, a közegészségügyi szempontból is különösen veszélyes kutyaürülék eltávolítása).
  9. A Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium intézményesített együttműködésének létrehozása. A környezetvédelem fontosságának fokozott tudatosítása a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a pedagógusképzés keretén belül, akár külön tantárgyként is.
  10. A Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium intézményesített együttműködésének létrehozása. A környezetvédelem fontosságának fokozott tudatosítása az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók képzésének keretén belül, akár külön tantárgyként is.
  11. A biológiai allergének ügyének kezelése.
  12. A környezetvédelem ösztönzése termékdíjak, reklám- és más szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak és/vagy kedvezmények útján.
  13. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi célú saját jogalkotásának és érdekeltségének elősegítése, az ehhez kapcsolódó feltételrendszer javítása.
  14. Az épített környezet alakítása és védelme során a véleményezési és ügyféli jogok pontosítása, azok indokolt kiterjesztése illetve korlátozása.
  15. Soron kívüli eljárás törvényi előírása egyes környezetvédelmi perekben.
  16. A nemzeti vagyont, állami tulajdont illetve kincstári vagyont alkotó természeti kincsek fokozott védelme.

Bevezetés

Jelen összeállítás az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, tehát egy krónikus betegeket illetve betegségük következtében egészségkárosodottakká váltakat képviselő társadalmi szervezet szempontjából készült.

Bár szövetség alapfeladata szerint első megközelítésben nem "klasszikus zöldszervezet", éppen az általa képviselt betegek közvetlen tapasztalatai és a bővebb szakmai háttér alapján joggal tekintheti magát a környezetvédelem kérdéseiben vitathatatlanul és közvetlenül érintettnek, és munkájában éppen ezért tudatosan jelentős hangsúlyt fektet a környezetszennyezés következményeinek minél szélesebb körű ismertetésére, valamint a káros hatások lehetőség szerinti megelőzésére, elhárítására.

Érintettekként igazán tudjuk, hogy a jól tájékozott beteg lehet a legtudatosabb környezetvédő.

1. A környezet védelme, mint az egészségvédelem szerves része, elengedhetetlen feltétele

A fenti bevezetésben írtaknak megfelelően fontosnak és igen célravezetőnek tartjuk, hogy a környezetvédelemről a legkülönbözőbb helyeken, fórumokon és írásokban ne csak önmagában, vagy a természetvédelem részeként szóljanak, hanem lehetőleg minél többször és minél érzékletesebb példákkal hangsúlyozzák, hogy a környezet védelme, az egészségvédelem szerves része, elengedhetetlen feltétele. E nélkül az emberek túlnyomó többsége számára a legkorszerűbb gyógyszerek és gyógyászati eljárások sem biztosíthatják a tartós egészséget, a megfelelő életminőséget, és a kielégítő élettartamot.

2. Nemdohányzók fokozott védelmére vonatkozó jogszabályok kiteljesítése

A nemdohányzók védelméről szóló törvény alkalmazásának tapasztalatai már az eltelt rövid idő után is indokolják a jogszabály ismételt áttekintését, kiteljesítését, és különösen a végrehajthatóság megvizsgálását és a jogérvényesítés megvalósítása céljából az akadályozó tényezők feltárását.

3. Élelmiszeradalékok, és azok kötelező feltüntetése

Az élelmiszeradalékok használatával és feltüntetésével kapcsolatos helyzet a legkevésbé sem nevezhető európainak, de - ami ennél sokkal fontosabb - az allergiás megbetegedések robbanásszerű terjedése és következményként az egyre gyakoribb akár halálos kimenetelűvé válható válsághelyzetek megkövetelik a kérdéskör kiemelt kezelését.

4. Génmanipulációs tevékenységek, termékek ügyének kezelése

A génmanipuláció a közvetlen vagy közvetett élelmiszeripari alkalmazást tekintve az élelmiszeradalékoknál említett feltételrendszer mielőbbi megalkotását és érvényesítését követeli meg, különösen tekintetbe véve, hogy a génmanipulált szervezetek megjelenésének hatásai és kockázatai a természetes ökológiai rendszerek és a fogyasztók tekintetében szakmai körben is erősen vitatottak, a laikus közönség számára pedig a téma teljesen áttekinthetetlen.

5. Lakásokon, munkahelyeken, közösségi helyiségeken belüli környezetvédelem

A környezetvédelmi ismeretek kialakításának legcélszerűbb területei lennének a lakások, a munkahelyek és a közösségi használatú helyiségek. Konkrét példák felsorolása nélkül is megállapítható, hogy a környezetvédelem gyakran éppen a legközvetlenebb környezetben érvényesül legkevésbé, és így sokak számára, valójában megfoghatatlanná, távolivá, kisebb csoportok sajátos hobbijává válik.

6. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok összegyűjtése, ellenőrzött kezelése, illetve a szelektív hulladékgyűjtés

Hosszú évtizedek óta nem megoldott a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok (pl. elemek, gépkocsi- és más akkumulátorok, festék-, permet- és egyéb vegyszer-, gyógyszermaradékok) érdekeltségi alapú, szervezett összegyűjtése, ellenőrzött kezelése.

Ennek bárki számára átlátható és megérthető megvalósulása hiányában nem várható el, hogy a környezetvédelemi kérdések állami és önkormányzati szintű kezelésével kapcsolatos közbizalom kialakuljon, és a népesség nagyobb része ne eredendően ellenséges, bizalmatlan hozzáállással fogadja még a legfontosabb beruházások - pl. a veszélyes hulladék megsemmisítők - megvalósítási szándékát is.

Mielőbb meg kell valósítani a szelektív hulladékgyűjtést. Fel kell tárni az ezzel kapcsolatos érdekeltségi és még inkább az ellenérdekeltségi viszonyokat.

7. Szennyezés és az egészségi állapot együttes vizsgálata, nyilvántartása, ábrázolása, az adatok nyilvánosságának biztosítása

A Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium az egyértelműbb következtetések levonásának és a hatékonyabb intézkedések elősegítése céljából közösen kezdeményezze, segítse elő térkép készítését a lakóterületi légszennyeződés mérési, nyilvántartási adatainak és más szennyezők (beleértve a zajszennyezést is) ismert adatainak a legjellemzőbb betegségek elterjedtségével közösen történő ábrázolása, (folyamatos, intézményesített karbantartással).

8. Közterületek tisztaságát biztosítani hivatott előírások betartatása

Nincs elfogadható magyarázat arra, hogy miért nem lehet érvényt szerezni a közterületekre vonatkozó és évtizedek óta hatályban lévő legelemibb köztisztasági előírásoknak.

Ennek legismertebb talán legjellemzőbb és egyben legbotrányosabb példája az ország fővárosát már egy évtizede egyre nagyobb mértékben szennyező kutyaürülék, amely a legkülönbözőbb betegségek okozójává válhat anélkül, hogy az ok-okozati összefüggések felderítésére a leghalványabb törekvés mutatkozna.

Sajnálatos, hogy ez a folyamat éppen a rendszerváltozással egyidejűleg kezdődött, és tűrhetetlen, hogy a rendszerváltozás kiteljesedésével - lassan a múlt század közepének megfelelő állapotokra emlékeztető irányba - tovább fokozódjon.

9. A Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium intézményesített együttműködésének létrehozása

A Környezetvédelmi Minisztérium feladatainak tervezése, megvalósítása folyamán - különösen a legutóbbi évben - egyre rendszeresebb kapcsolatokat épített ki a megfelelő társminisztériumokkal. Erre különösen jó példa a parlagfű-helyzet kezelése ügyében kialakult rendszeres egyeztetés.

A jövő generációjának környezetvédelmi tudatossága nem alakítható ki anélkül, hogy az Oktatásügyi Minisztériummal az előbb említetteknél is rendszeresebb és hatékonyabb kapcsolat alakuljon ki, amelynek akár külön tantárgyak bevezetésével pozitív hatást kell kifejtenie a Nemzeti Alaptanterv (NAT) alakítására és a pedagógusképzésre is.

10. A Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium intézményesített együttműködésének létrehozása

Az előző pontban leírtakhoz hasonlóan fontos a környezetvédelem fontosságának fokozott tudatosítása az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók képzésének keretén belül, akár külön tantárgyként is.

11. A biológiai allergének ügyének kezelése.

A téma egyik legfontosabb jelzőjeként is vizsgálható a parlagfű-helyzet hazai alakulása. A problémakör eddigi kezelése - az eredmények szempontjából - még a meglévő jogi és anyagi lehetőségekhez képest sem nevezhető európainak az egészségügyi és gazdasági szempontok alapján sem.

A parlagfűre érzékeny - többnyire, és egyre inkább krónikus - allergiás és asztmás betegek az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok alapján és a parlagfű-allergia vitathatatlanul járványosként, sőt katasztrofális népbetegségként értékelhető terjedése miatt az eddigi, lassan több évtizedes eredménytelenséget az összes érintett döntéshozó részéről súlyos mulasztásként értékelik.

A civil szervezetek illetve a jogalkotás és közigazgatás különböző szintjeinek eddigi tevékenységét összehasonlítva sajnos úgy tűnik, a civilek következetes vészkiáltásai jelentik a fő mozgatórugókat. Erre akár büszkék is lehetnénk, de a hatékonyabb eredmények ellenében erről szívesen lemondanánk.

Az utóbbi egy év több minisztérium összehangolt munkájának következtében megvalósult, és a jövőre nézve hatékonynak remélt intézkedéseit javasoljuk kiegészíteni a helyi (önkormányzati stb.) intézményi kollektív felelősségi és szankcionálási rendszernek a döntéshozók egyéni felelősségével való összekapcsolása irányában.

12. A környezetvédelem ösztönzése termékdíjak, reklám- és más szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak és/vagy kedvezmények útján

A jelenleginél sokkal kiterjedtebben szükséges lenne a termékdíjak, reklám- és más szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak és/vagy kedvezmények segítségével is elősegíteni a környezetre káros termékek és tevékenységek visszaszorítását, illetve az előnyös termékváltozatok, technológiák elterjedését.

13. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi célú saját jogalkotásának és érdekeltségének elősegítése, az ehhez kapcsolódó feltételrendszer javítása

A helyi önkormányzatok saját jogalkotását elő kellene segíteni mind az önkormányzatokról szóló törvény erre vonatkozó szakaszainak világosabbá, közérthetőbbé tételével, mind olyan érdekeltségi rendszer országos hatályú jogszabályi hátterének megalkotásával, amely jelentősen növelné az önkormányzatok környezetvédelmi jogalkotási kedvét.

14. Az épített környezet alakítása és védelme során a véleményezési és ügyféli jogok pontosítása, azok indokolt kiterjesztése illetve korlátozása

Előre kell bocsátanunk azt a véleményünket, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és annak itt említendő szakaszai is kiemelkedő fontosságúak, és a közvetlenebb részvételt biztosító önkormányzatiság illetve a demokrácia fejlődésének szempontjából igen fontos lépcsőfokot foglalnának magukba, ha a törvényalkotó remélhetőleg komoly szándéka a gyakorlatban is valóságosan érvényesülhetne.

A törvény 1998. január 1. óta van hatályban, de közvetlen és közvetett tapasztalataink szerint egy igen fontos része (a helyi építési szabályzatoknak és a településrendezési terveknek a törvény 9. § (2) - (6) bekezdéseiben előírtak szerinti kötelező véleményeztetése és azon belül elsősorban a társadalmi szervezetekkel történő véleményeztetés) a valóságban az ország területének túlnyomó hányadán nem érvényesül.

Az egyik legfontosabb rész, a 9. § (3) bekezdés hatályos szövege a következő: "A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt." (a dőlt betűs kiemelések jelen összeállítás készítőjétől).

A hatályos törvény szövege sem itt, sem máshol nem határozza meg, milyen módon kell a polgármesternek megkeresnie a számára esetleg egyenként nem is ismert társadalmi szervezeteket a véleményeztetés céljából. A gyakorlatban a polgármesterek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény egyik - itt csak vitathatóan használható - szakasza alapján, a kötelezően nem is alkalmazandó 24. § (2) bek. szerint járnak el (már ahol egyáltalán bármelyik társadalmi szervezet véleményére kíváncsiak), amely viszont a gyakran (általában?) nem pártatlan vagy egyértelműen érdekelt önkormányzati szervek akaratát támogató kliensszervezetek kiválasztására, sőt, létrehozására ad alkalmat.

A helyzetet jól jellemzi egy legfőbb ügyészségi ügyésztől kapott válasz is, amely szerint "az ügyészségnek az építési hatósági ügyek vizsgálatából származóan szintén az a tapasztalata, hogy a településrendezés eszközeinek alkalmazása, illetve a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek megalkotása során a gyakorlatban nem érvényesülnek megfelelően az Ét. 9. §-ának rendelkezései. A szabálytalanságok egy része adódhat abból, hogy az Ét. és más építésügyi jogszabályok nem eléggé egyértelműek, illetőleg - például az Ét. 9.§ (7) bekezdésében foglaltak tekintetében - hiányosak."

Az Alkotmánybíróság az ilyen ügyekben indított eljárások kezelése folyamán az elmúlt év végétől kezdődően - valószínűleg éppen a meglehetősen hiányos jogszabályi háttér miatt - lényegében elzárkózik az érdemi állásfoglalás elől, és az éppen az említettek miatt kérdéses hatásfokú közigazgatási eljárások felé tereli az ügyeket.

Igen vitatható jogalkalmazói és bírósági gyakorlat, hogy az építési engedélyezési ügyekben az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szerint mindig csak a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - építési telkekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultakat értesítik, és fogadják el ügyfélként.

Ez a gyakorlat magasabb rendű jogszabályt sért, mivel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. § (4) bek. szerint "Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti."

A törvény magyarázó szövege is csak példaként említ eseteket az ügyfélre, de még úgy sem nevesíti alapesetként a közvetlen szomszédot.

A BH1994. 453. I. kimondta, hogy az építési engedélyezési eljárásban a szomszéd ügyfél, de nem mondta ki, hogy csak a szomszéd lenne ügyfél.

15. Soron kívüli eljárás előírása egyes környezetvédelmi perekben

A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint soron kívül összesen hét nevesítetten meghatározott jogvitatípus esetén kell eljárnia a bíróságnak. Így váltóperben (Pp. 125. § szerint, 8 napon belül), ideiglenes intézkedés esetén (Pp. 156. §), szülői felügyeleti jog megszüntetése ügyében (Pp. 302. § szerint, 8 napon belül), a felet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelező ítélet elleni fellebbezés ügyében (Pp. 340. §), sajtó-helyreigazítási perben (Pp. 344. § szerint, 8 napon belül), a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben (Pp. 353. § szerint, 15 napon belül), és az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokban (Pp. 363. §) a keresetlevél benyújtása után igen rövid időn - általában egy-két héten belül - kitűzik a tárgyalást, és az első tárgyalás megtartásának gyakran az sem akadálya, ha az egyik fél nem jelenik meg.

Ezekhez hasonló soronkívüliséget mindenképpen megérdemelnének az igen sok polgár életkörülményeit, egészségét, sőt, életét és/vagy életkilátásait veszélyeztető környezetkárosítással fenyegető beruházások megakadályozása, leállítása vagy tevékenységek megszüntetése iránt indított perek.

A jelenlegi helyzetben a Pp. 72. §-a alapján kérheti ugyan a bíróságot, hogy döntésének megszületéséig a határozat végrehajtását függessze fel, de pusztán ez a lehetőség a gyakorlat szerint a legkevésbé sem biztosítja, hogy akár az első tárgyalást is ne a beruházás megvalósulása utáni időpontra tűzzék ki. Akkor pedig - szintén a hazai tapasztalatok szerint - már nincs az a független magyar bíróság, amely megítélné az eredeti állapot helyreállítását, vagy elrendelne bármilyen komolyabb pozitív hatást kiváltó intézkedést.

A soron kívüli eljárást biztosítani kellene legalább az olyan ügyekben, amelyekben a vitatott tevékenység a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (1) szerint a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységnek számít, és megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni [a (2) bek. a) pont szerint; szabályozva a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében].

16. A nemzeti vagyont, állami tulajdont illetve kincstári vagyont alkotó természeti kincsek fokozott védelme.

A nemzeti vagyon (Alkotmány 10. §), az állami tulajdon (Ptk. 172. §) és a kincstári vagyon (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104. §, 109/B. és 109/C. §) nevesítésével kezelésével, az azokkal való gazdálkodással és különösen azok védelmével foglalkozó jogszabályok együttes áttekintése és lehető leghatékonyabb szigorítása. Különösen fontos azoknak a mással nem pótolható természeti kincseknek az eddigieknél sokkal hatékonyabb védelme, amelyek nemzetközi összehasonlításban is kiemelt értékei az országnak (pl. a gyógyfürdőket és ivó-kutakat tápláló, gyakran egyedülálló összetételű gyógyvizeket adó gyógyforrások, valamint az ásvány-, termál- és gyógyvízkészletek).

A témában legfontosabbnak tartott törvényhelyek: (szerkesztett, kiemelten jelölt, de pontos szövegek)

Az Alkotmány szerint:

10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.

A Ptk. szerint:

172. § b) A felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei kizárólag az állam tulajdonában vannak.

174. § A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti.

(Megjegyzés: ez nem jelenti a tulajdonjog és a rendelkezési jog korlátlan és/vagy végleges átengedését!)

175. § Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(Megjegyzés: ez sem jelenti a tulajdonjog vagy a rendelkezési jog korlátlan és/vagy végleges átengedését!)

Az állami tulajdon védelme: (ez semmiképpen sem megnyugtató, és nem is az állami tulajdon védelméről, hanem kizárólag a védekezés folyamán károsodott személyek védelméről szól!)

181. § (1) Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mindazokról gondoskodni kell, akiket eltartott, illetőleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve, hogy a tartásra rászorulnak.

(2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Kártalanításra az állami tulajdon kezelője, ha pedig a károsodás széles körben fenyegető veszély elhárításával kapcsolatban állt elő, az állam köteles.

Az államháztartásról szóló törvény szerint:

104. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. A vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik.

(2) Az államháztartás körébe tartozik a kincstári vagyon, az a vagyon, amelynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona.

106. § (1) A kincstári vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja.

109/B. § A kincstári vagyonba tartozik:

a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít;

c) állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték,

A vízgazdálkodásról szóló törvény szerint:

14. § (1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére

  1. a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével ... illetve elhárításával,

...

kell törekedni.

(2) ... az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel ... védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem).

28. § (1) Vízjogi engedély szükséges ...

31. § Ha a 28. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó munka, létesítmény vagy tevékenység a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének, partjának állapotát vagy a vízilétesítményeket, azok üzemeltetését, védőterületeit bármilyen módon érinti vagy érintheti - és más jogszabály a vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli meg - az eljáró hatóságot a vízügyi hatóság állásfoglalása köti.

33. § (1) A vízügyi felügyelet keretében a hatóság

c) a más hatóság által engedélyezett munkák és megvalósított létesítmények építésénél és üzemeltetésénél a vízügyi előírások megtartásának ellenőrzését,

d) a vízjogi engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül végzett munkák, illetőleg megvalósított létesítmények és vízhasználatok folyamatos felderítését

végzi.

(2) A vízügyi felügyelet keretében feltárt jogsértő, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére a vízügyi hatóság köteles e törvényben és más jogszabályokban meghatározott intézkedéseket megtenni, ideértve a vízjogi engedély visszavonását is.

 

A nemzeti vagyont, állami tulajdont illetve kincstári vagyont alkotó természeti kincsek fokozott védelmét szempontként az eddigieknél sokkal alaposabban kellene figyelembe venni a tervezett fővárosi a 4-es metrónak a Szent Gellért tér környékén vezetendő szakasza kérdésében is.

Megjegyzés:

A rendelkezésre álló rövid idő alatt - és a sajnos előre nem várt, de feltétlenül kedvezően értékelendő lehetőségre tekintettel - alaposabb összeállítás elkészítésére, javaslatok alaposabb kidolgozására nem volt lehetőségünk, de ilyenek kidolgozásában készséggel részt vállalnánk.

 

  • Egyéb idevontakozó közlemények
  • Vegyes közérdekű közlemények

    Tartalommal feltöltés előtt!

    Más szervezetek E-mailen küldött közérdekű közleményeinek megjelentetésétől sem zárkózunk el, ezzel azonban közlési kötelezettséget nem vállalunk!



  • Archívált közlemények


    A népszavazáson nem a pártokról, hanem a saját sorsunkról döntünk!

    A december 5-i népszavazás egy kivételes lehetőség mindannyiunk számára. Ahogyan nő a száma a rendszerváltozás nagy várakozásait megcsúfoló éveknek, egyre kevesebben megyünk szavazni, amikor arról kell döntenünk, kik képviseljék érdekeinket az Ország Házában.

    Most azonban végre másról van szó: nem pártok választási programnak álcázott, kifényesített zsibvásári ajánlatai közül választunk, hanem magunk határozzuk meg a parlamenti képviselők munkáját. Egyben lehetőséget biztosítunk nekik, hogy a legközelebbi jövőben végre megmutassák, melyik csoportosulásnak számít a választók akarata, és melyikük érzéketlen a közvélemény értékrendjére.

    Bizonyára nem a választókat, hanem a választott képviselőket terheli a felelősség azért, hogy egyre többen gondolják úgy közülünk, a politika által meghatározott életünkre úgy sincs érdemi ráhatásunk, a pártok választási ígéreteinek betartása már nem is számít erkölcsi kérdésnek, hiszen az alaptalan, már kimondásakor sem komolyan gondolt ígérgetések lassan a politikai színjáték, a szemfényvesztés szokásos eszköztárába tartoznak.

    December 5-ei döntésünk azonban nem a magyar közélet részletkérdéseiről szól, hanem európai versenyképességünket is alapvetően meghatározó kérdésekről.

    Hasonlítsuk a két kérdést családi életünk viszonyaihoz. Mennyire fontos a családunkban, ha beteg a családfenntartó? Fontos-e számunkra, hogy gyorsan meggyógyuljon? Felelősséggel akarunk-e dönteni a gyógyításának körülményeiről, vagy azt nézzük, hogy az egészségpiacon hol kapjuk a legolcsóbb ajánlatot, amely mellé esetleg még egy vásárlási utalvánnyal is kedveskedik a gyógyító vállalkozó, amit az érdekkörébe tartozó dohányboltban, vagy borkimérésben le is vásárolhatunk? Amennyiben nem gyógyulunk, hanem rendszeres kuncsaft válik belőlünk, a kocsmában további kedvezményekre is számíthatunk!

    Gondoljunk arra is, mindegy-e számunkra, hogy családunk, rokonságunk mekkora, számíthatunk-e többen is egymás segítségére, vagy legbiztosabb, ha mindig csak magunkra gondolunk, és senkivel sem törődve csak a ma divatos "önmegvalósítást" tartjuk fontosnak?

    Közösségi lényekből áll-a még a magyar nép, vagy elkülönült, magányosan küszködő, egymás ellen kijátszott páriák félrevezetett csapata?

    Erről fogunk dönteni, amikor a két kérdésre választ adunk. Fontoljuk meg jól, most a jövőnkről döntünk, a pártokat egyelőre felejtsük el!

    Budapest, 2004. december 1.

    Pós Péter,

    az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke,
    a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja

     

     

    Legyen egyszer törvény a politikában:
    hazudni pedig nem szabad!

    Hat nap múlva népszavazás lesz Magyarországon két olyan kérdésről, amelyek jó vagy rossz eldöntése hosszú időre meghatározó befolyással lesz 10 millió határainkon belül élő magyar állampolgár, illetve 15 millió magyar honpolgár, de lehet, hogy 15 millió, harmadában határainkon túl élő magyar állampolgár életére, ezen belül testi és lelki egészségére is.

    Az ország ismét a pártpolitikától hangos, közös ügyeink nyugodt megbeszélésére nincs módunk, a politika uralói - a népszavazás alkotmányos célját és biztosítékait meggyalázva, és közben hazudva reggel, hazudva délben, hazudva minden hullámhosszon - erre teret sem engednek.

    A legkevesebb szót éppen a népszavazás kezdeményezői és a leendő döntések érintettjei kapnak.

    Ma, elvileg független és csak hasonlóan demokratikus országunkban rendszeressé vált, hogy pártpolitikusok - így a mostanában ügyeinket intézni köteles kormány tagjai is - ócska, felelőtlen politikai blöffökkel próbálják a választók maradék józan gondolkodási képességeit, érdektudatát, sőt értékrendjét is összezavarni .

    A kormány alkotmánybírósági határozatot is semmibe véve, pártpolitikai hátterének szócsöveként, nyíltan kampányol, bízva abban, hogy alkotmánysértését megfelelő joghézagot találva, elleplezheti majd. Megszokhattuk már a politikai és joggyakorlattá vált magyarázatokat: erkölcstelen bár, de törvényes!

    A kormány által kiszolgált érdekek ugyanakkor durván szemben állnak a hazai népesség legelemibb közösségi érdekeivel, de igen komoly profitlehetőség et jelenthetnek a globális nagytőke , sőt akár láthatatlan, ellenőrizhetetlen, maffiaszerű csoportok, szerveződések számára is.

    Közben egyre többet halljuk a kormánytól, hogy a szavazás előtt állók súlyos információhiányban szenvednek. Talán ezért zúdítják ránk most gyorsított agymosásként a korábban bűnösen elmulasztottak meghamisított pótlékát?

    Szégyenletes , hogy hazánkban a politika ismét ilyen mélyre tudott zülleni .

    Ha betegséghez hasonlítjuk az ország politikai állapotát, akkor észre kell vennünk, a végórákat éljük.

    Ideje a legkomolyabban felvetni a kérdést: szabad-e tudatosan hazudniuk a politikusoknak kiemelten fontos kérdésekben, a valós ismeretek nyilvánvaló birtokában? Egy közlemény keretében nincs hely a konkrét példák hosszas felsorolására.

    Magyarországon (és máshol is) akkor lesznek egészséges közállapotok, amikor az ilyen hazugságoknak komoly, nemcsak politikai, hanem a büntető törvénykönyvben is szabályozandó következményei lesznek.

    Egy következő népszavazásnak nem másról, erről kellene szólnia!



    Budapest, 2004. november 29.

    Pós Péter,
    az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke,
    a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja




    Felhívás a népszavazás nemzeti egészségügyi vonatkozásai ügyében

    A kettős népszavazás kérdései (mindkettő!) a magyar nemzet egészségéről szólnak . Az egyik főként a már betegek testi egészségének gyógyításáról, a másik kérdés inkább a határainkon belül élők lelkének jelen állapotáról, és a magyarok teljes közösségének egészségesebb vagy betegebb lelki és testi jövőjéről, akár megmaradásáról is szól.

     Az ország választópolgárainak célszerű figyelemmel lenniük arra a komoly veszélyre, hogy a magyar nemzet összetartozásának érzését mind az anyaországban élők, mind a határainkon kívül élő magyarok tekintetében súlyosan veszélyeztetné, ha a 2004. december 5-i népszavazáson olyan döntés születne, amely megkérdőjelezné a nemzet háborús kényszerintézkedések következtében egymástól elrekesztett részeinek lelki közösségét .

    Egy ilyen döntés semmit nem érővé fokozná le Alkotmányunk egyik - üzenetét tekintve - értékes kötelezettségvállalását, mely szerint a Magyar Köztáraság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását .

    Egy kedvezőtlen döntés a magyarság egészére ható, felbecsülhetetlen mértékű lelki következményei révén mind a belföldi, mind a határainkon túl élő honpolgárok igen jelentős hányadát súlyos lelki megrázkódtatásnak, kiterjedt, akár állandósuló családi drámáknak, meghasonlásnak, önértékelési zavarnak tenné ki, és ezáltal - közvetve - a testi egészségben is megnyilvánulóan, népegészségügyi szinten is világosan kimutatható válsághelyzetet okozhatna .

    Dönthetünk azonban közösségünk megerősítéséről is!

     Felkérem az ország felelős döntéshozóit , különösen az ország kormányfőjét, és minisztereit, hogy - az említett népegészségügyi következményekre is tekintettel - a továbbiakban tartózkodjanak attól a tevékenységüktől, amellyel (az Alkotmánybíróság 52/1997. sz. határozata értelmében is) akadályozzák a választópolgárokat az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében meghatározott népszuverenitás közvetlen hatalomgyakorlási módjának legmagasabb rendű formája, a kötelező erejű népszavazás gyakorlásában .

     A kormánynak nincs olyan alkotmányos, törvényes joga, amely alapján népszavazáskor befolyásolhatná a választópolgárok döntését , sőt köteles tartózkodni annak megzavarásától és eredményének meghiúsításától.

     A közbizalom maradékának megőrzése céljából jobb lenne, ha félrevezető befolyásolás helyett inkább miniszterelnöki illetve miniszteri esküjükhöz hűen tevékenykednének:

    "... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és megtartatom; (...)"

     Az Alkotmány szerint pedig a Kormány két elsőrendű kötelezettsége, hogy

    •  védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;

    •  biztosítja a törvények végrehajtását;



    Budapest, 2004. november 24.

    Pós Péter,

    az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke,
    a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja