Allergénmentes anyagok talán léteznek, de allergén anyagok nincsenek!

Allergénmentes anyag például (talán biztosan) a langyos desztillált víz, az oxigén, a nitrogén. Legalábbis allergiát okozó hatásukról nem tudunk. Az allergénmentes élelmiszer felirat félrevezető, komolyabb jogállamokban tisztességtelen reklámnak minősíthető is lehetne. Élelmiszerek csomagolásán bizonyos élelmiszer-összetevők allergén anyagként való megnevezése tudományellenes, és népegészségügyi szempontból egyenesen káros, egészségromboló hatású, kifejezett ostobaság!

Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/eu rendelete csak azt írja elő, hogy a csomagoláson a rendelet II. mellékletének listáján szereplő anyag vagy termék nevét olyan betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.

Nem kell, sőt nem is szabad tehát leírni, hogy ezek allergének, mert ez így nem igaz, csak a jogalkalmazók egy része, és úgy tűnik, köztük az érintett hazai szakhatóságok is csak elolvasni, de nem olvasni tudnak. Funkcionális analfabéták?

Más indoka nem lehet annak, hogy igen sok élelmiszeripari terméken a gyártók és forgalmazók allergén anyagokként külön megnevezett összetevők felsorolásával riogatják vásárlóikat, és saját maguknak is anyagi kárt okozva elveszik a kedvünket attól, hogy például a népegészségügyi szempontból kiemelkedően fontos halból vagy a szintén igen értékes tejből, tojásból, dióból stb. készült termékeket fogyasszunk.

Az egy főre jutó évi halfogyasztás nálunk öt kilogramm körül van, ez negyven európai ország közül annak ellenére az utolsó előtti, hogy a halhús fogyasztása igen fontos lenne a hazánkban a halálozások felét okozó szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Pedig a hazai hal minősége könnyebben ellenőrizhető.

A rendelet célja csak az, hogy az ezekre az anyagokra tudottan allergiás vásárlók figyelmét felhívja, hiszen számukra (csak nekik!) káros lehet az ilyen termékek fogyasztása.

Az említett rendelet II. mellékletének címe Allergiát vagy Intoleranciát Okozó Anyagok és Termékek, ami szintén teljesen tudománytalan, hibás. Egyrészt ezek az anyagok egyenként és összességükben is csak az emberek kis hányadának okozhatnak allergiát vagy ételérzékenységet, a felsoroltak csaknem fele pedig az emberek többsége számára fontos közétkeztetési és kifejezetten ajánlható termék.

Élő példáját láthatjuk annak, hogy az Európai Unió szakértőkkel jól megtámogatott törvényhozói is követnek el kapitális hibákat, sőt négy év is kevés volt számukra, hogy ezt észrevegyék és kijavítsák.

A jogszabályban kedvező és elvárható lenne némi kiegészítés arról, hogy itt nem csak a mellékletben felsoroltakat lehetne szerepeltetni, ezek csak a leglényegesebbek, ezért (jelenleg) csak ezeket tartják jelölendőnek. Ilyen elvárhatóan alapos tájékoztatást azonban a rendeletben nem olvashatunk.

Kinek az érdeke? Ki a felelős az EU-ban, és ki itthon?

Van tennivalónk legalább a riogatással szemben?

Pós Péter elnök