A belső környezet és az egészségünk az ember felelőssége szempontjából

Az egészségtelen beltéri levegő hatásai leghamarabb és leglátványosabban az egyre inkább domináns népbetegségben, az allergiában, és a ma még jóval kevesebb ember életét megkeserítő, de az allergiánál tüneteiben és következményeiben is sokkal súlyosabb asztmában, e két egymást átfedő betegségkörben szenvedők számára érzékelhetők.

Még akkor is, ha a kiváltó okokról a betegeknek sokszor sejtelmük sincs.

A többi, esetleg még súlyosabb egészségügyi hatás csak lassabban, rejtve, vagy akár az allergia és az asztma következményeként és/vagy azok gyógykezelésének mellékhatásaként alakul ki.

Legfőbb ideje, hogy komolyan megvizsgáljuk a belső környezetért, és e környezet egészségügyi hatásaiért is felelős, de a felelősséget sajnos jellemzően figyelmen kívül hagyó ember döntéseinek sokszor igen tartósan káros következményeit. Az ember alatt itt a vásárlók, tervezők, szakmai és politikai döntéshozók összességét értjük.

Külső térben a rendszeres természetes légcsere, és ezáltal a rendszeres légtisztítás a Természet jóvoltából önműködően megvalósul. Az oxigén fogyásának kérdése pedig fel sem merül.

Az Ember által létesített belső terek – mai életünk túlnyomórészt ezekben telik el – súlyosan nélkülözik a Természet jótékonyan éltető, egészségmegtartó folyamatait.

Amíg csak az időjárás szélsőséges hatásainak tompítása, kivédése volt az emberi terek alakításának célja, és az ehhez felhasznált anyagok természetes eredetűek voltak, az építmények óvták az ember egészségét.

A legutóbbi ötven-hatvan évben azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy egészségünket fokozódó, tartós hatású kockázatoknak tesszük ki,

- amióta az építmények tervezésénél a cél már

o az ember által jónak vélt maximális kényelem elérése,

o a normális természeti hatásoktól is a minél teljesebb elszigetelődés, és minél több technikai eredmény otthoni élvezhetősége,

- amióta az emberek egyre nagyobb hányada csak a különböző zárt helyek (lakás, munkahely, bevásárlóközpont, szórakozóhely stb.) közötti utazásokat tölti a szabadban,

- amióta a helyváltoztatásra is hermetikusan elzárt, mesterséges klímájú autót vagy hasonló közlekedési eszközöket használ.

Egyre inkább egyértelmű, hogy minél nagyobb mértékben megváltoztatjuk korábbi természetes környezetünket, és a változtatás folyamán minél inkább mesterséges anyagoknak és korábban nem létezett technikai hatásoknak tesszük ki magunkat, annál több egész életen át tartó, és folyamatos gyógyszerezést igénylő civilizációs betegségben fogunk szenvedni .

Ma már kimondhatjuk, az ember a legutóbbi évszázadban radikálisan kiszakította életterét az összes többi élőlény számára (és mindeddig az ember számára is) alkalmasnak bizonyult természetből.

Mivel azonban az ember is része a természetnek, és biológiai alkalmazkodóképességét tekintve a legsérülékenyebb fajok közé tartozik, ennek súlyos, még az emberi faj túlélését is veszélyeztető következményei vannak.

Lehet, hogy az ember lesz az első faj, amely előbb csak állandó gyógyszeres, majd genetikai beavatkozásokkal, mesterségesen lesz életben tartható.

E józanésszel azonnal átlátható tények ellenére a levegő tisztaságával foglalkozó közbeszéd túlnyomórészt a szabadtérben fennálló viszonyokkal, és csak jóval kevésbé a döntéshozói, felelősségi szempontból is sokkal inkább tetten érhető, átlátható, zárttéri körülményekkel foglalkozik.

Itt az ideje, hogy ezen a területen paradigmaváltást kezdeményezzünk!

Bővebb összefüggések az IDE kattintva elérhető vetített előadás anyagán olvashatók!

Pós Péter, az ABOSZ elnöke

(2013. április 26.)