Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)javaslatai Magyarország levegőtisztaságának mintaszerű javításához

A javaslatokat a 2013. január 21-ére, a Vidékfejlesztési Minisztérium által Levegős Szakmai Tanácskozás címmel szervezett szakmai, tárcaközi egyeztetés alkalmából állítottuk össze.

KIINDULÁSI SZEMPONTOK, FORRÁSOK, ADAT- ÉS TEVÉKENYSÉGKRITIKA

Annak ellenére, hogy a környezeti levegő szennyezettsége az ország népességének egészségét bizonyosan leginkább veszélyeztető tényezők egyike, az általánosságok hiábavaló ismételgetésén kívül megdöbbentően kevés szó esik a mélyebb összefüggésekről, egyébként olyanokról, amelyek könnyen és közérthetően tárgyalhatók lennének, amennyiben a közszolgálati feladatú média fontosnak tartaná ezek hatékony ismertetését.

Sajátos példája ennek az is, hogy amennyiben a szálló por fogalmára, annak koncentrációjára vagy veszélyeire keresünk a világhálón, akkor igen sokáig kell keresgélnünk, amíg belebotlunk egy olyan oldalba, amelynek köze van a közszolgálathoz vagy bármilyen kormányzati felelősségi háttérhez.

A fentiek miatt magam is örömmel támaszkodom a civil hátterű felületekre, mert ezek között még az elvárhatóság hiányában is bőven találunk forrásként hivatkozható adatokat.
Nem úgy, mint azokon a szakirányú kormányzati vagy hatósági felületeken, ahol elvárható lenne ilyenek könnyen kereshető, elérhető, és elemzésekhez használható formájú biztosítása.

Szeretném remélni, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által szervezett Levegős Szakmai Tanácskozásra egy jelentős fordulat kezdeteként emlékezhetünk a jövőben.

Légszennyezés ügyében a világhálón nem elkerülhető forrás a néhány – az élet valós értékeit is átlátó és azokért önkéntesen is felelősséget vállaló – hölgy által kezdeményezett és működtetett Válaszúton Alapítvány által létrehozott „legszennyezes.hu” oldal, amely máshonnan csak nagy munkával összegyűjthető adatokhoz ad kiváló hozzáférést.

Témánkhoz fontos tudnivaló:

A szálló por forrása a közlekedés, az ipari tevékenység, a háztartási szén és fatüzelés, stb.” (Forrás: http://legszennyezes.hu/legszennyezok/37-legszennyezk/47-szallo-por-pm10 )

Természetesen civil szervezetektől nem várhatjuk el a máshonnan átvett és megjelenített adatok belső tartalmának részletes elemzését, összefüggések tudományos kimutatását, az átfogóan hiteles kép bemutatása már az egészségügyi és más szakhatóságok feladata lenne.

Arról, hogy ez milyen fontos lenne, egy példát a következőkben röviden bemutatunk.


Szálló por miatti halálozások Magyarországon és az EU-ban

A Válaszúton Alapítvány figyelemre méltó világhálós felülete egy anyagában bemutatta, hogy az EU néhány államában évente mennyi az aeroszol részecskék (közismert nevén szálló por) miatti idő előtti halálozás. Az általuk közölt lista első – itt legrosszabb – helyén Németország áll, ahol évente 65.088 halálozás történik. Magyarország a hasonló okból bekövetkező 11.067 halálozásával sokkal kedvezőbbnek tűnik, a lista 8. helyén áll.

( http://www.legszennyezes.hu/hirek/51-hazai-hirek/107-aeroszol-reszecskek-miatti-halalozas )

Első megközelítésre a 11 ország közti 8. helyezésünk alapján akár elégedettek is lehetnénk, ha nem lenne furcsa, hogyan lehet például az, hogy az esős, szeles, „öntisztulóbb” éghajlatú Egyesült Királyság (a tengerekkel körülvett „ködös Albion”) rosszabbul szerepel, mint a mi gyakran hetekig száraz, és szelesnek sem mondható országunk.

Reálisabb, de sajnos legkevésbé sem vigasztaló eredményt akkor kaphatunk, ha az idő előtti halálozások számának összehasonlításakor legalább az egyes országok lakosságának arányát is figyelembe vesszük (az eredeti, kéthasábos táblázatot négy további hasábbal kiegészítve).

Szálló por miatti halálozások az EU néhány országában

Ország

(a halálozások száma szerinti sorrendben)

Idő előtti halálozás

Lakos

(millió fő)

Idő előtti halálozás a lakosság számarányában (halott/millió lakos)

Ország

(a halálozások lakosságarányos száma szerinti sorrendben)

Halott/millió lakos

Németország

65 088

82

794

Magyarország

1 107

Olaszország

39 436

60

657

Belgium

972

Franciaország

36 868

62

595

Hollandia

820

Egyesült Királyság

32 652

61

535

Németország

794

Lengyelország

27 934

38

735

Csehország

780

Spanyolország

13 939

44

316

Lengyelország

735

Hollandia

13 123

16

820

Olaszország

657

Magyarország

11 067

10

1 107

Franciaország

595

Belgium

10 699

11

972

Ausztria

579

Csehország

7 996

10

780

Egyesült Királyság

535

Ausztria

4 634

8

579

Spanyolország

316

A lakossági arányokat is figyelembe véve, a felsorolt 11 ország közül mi vagyunk a legrosszabb helyzetben, nálunk a szálló por miatt 40%-kal többen halnak meg, mint Németországban, és több mint kétszer annyian, mint az Egyesült Királyságban.

Ami azonban igazán elgondolkodtató, az, hogy az ilyen okból meghalt magyarok száma 42%-kal nagyobb, mint a korábban éppen kiugró ipari légszennyezettségéről elhíresült Csehországban meghaltaké.

Igen csak vizsgálatra méltó kérdés tehát a szálló por forrásai, a közlekedés, az ipari tevékenység, a háztartási szén és fatüzelés szempontjából, hogy a váltást követő csaknem negyedszázadban arányosan Magyarországon vagy Csehországban épült-e le jobban az ipar, illetve nálunk üzemeltetnek-e több gépkocsit, mi fűtünk-e inkább szénnel és fával, mint mindezekben talán nálunk sokkal jobban álló csehek?

Amennyiben a vizsgálat eredménye szerint a szálló por említett forrásai tekintetében nekünk kellene a kisebb kibocsátóknak lennünk, akkor megkerülhetetlen a kérdés, miért és kinek sokkal kevésbé fontos a magyar ember, mint a cseh? Vagy a lengyel, hogy ne mindig a „máshonnan indulókhoz” hasonlítsuk magunkat!

Vizsgálni és tenni valónk tehát van, sokkal több is, mint gondolnánk!

Megismételjük, a hiteles válaszokat a felelős kormányzati szerveknek kell megadniuk, tőlük, általuk várható a helyzet változásának megindítására alkalmas jogalkotási és jogalkalmazási tevékenység mielőbbi hatékony megkezdése. Az adatokat közszemlére bocsátó civilektől a kérdések és javaslatok megfogalmazásán túl – a társadalmi szervezetek erősen korlátozott forráshoz jutási feltételrendszerére is tekintettel – többre nem lehet számítani.

Természetesen sok más szempontból is lehet vizsgálni a kérdést, például úgy, hogy egy adott szennyezett területen milyen a népsűrűség, így egységnyi területen hány embert veszélyeztet a szálló por.

Így sem jutunk azonban megnyugtatóbb eredményre, hiszen Magyarország népsűrűsége csaknem megegyezik az EU országok népsűrűségének átlagával, és azért talán ma már az sem kifogásolható, hogy minket elsősorban a hazai népesség sorsa foglalkoztat.

Javaslatok egyelőre csak témafelvetés szintjén

Közlekedési témák

A) Beruházási igény nélküli javaslatok

A gépkocsi közlekedés területén igen sok olyan – egyébként részben az EU több országában is ismert és bevált – lehetőség van, amelyek mindenféle különösebb anyagi forrás igénye nélkül jelentősen befolyásolhatnák a levegő minőségét:

O a nagy teljesítményű és fogyasztású, jellemzően presztízs okokból tartott terepjáró jellegű gépkocsik kiemelten nagyobb adóterhelése,

O az előző pontban említett gépkocsik kitiltása a belvárosi átmenő közlekedésből,

O a dugódíj bevezetése,

O az éves üzemanyag-fogyasztással arányos gépkocsiadózás,

O a gépkocsik súlyának és fogyasztásának figyelembevétele melletti úthasználati díjak széleskörű elterjesztése,

O a dízelüzemű gépkocsik közvéleménnyel sikeresen elhitetett kis légszennyező üzemével kapcsolatos tévhitek és félrevezető módszerek (dicshimnusz a csekély CO2 kibocsátásról, mély hallgatás a veszélyes koromkibocsátásról) leleplezése, a hamis reklámok elrettentő büntetése.

Fentiek indokoltságát erősíti, hogy hazánkban, a tartósan csapadékhiányos időszakokban, a poros körülmények között babakocsiban tolt csecsemők, és a kézen vezetett kisgyermekek váltak a forgalomból származó szennyezők legsúlyosabb veszélyeztetettjeivé. Ördögi kör, hogy a jellemzően autóval szállított és ezáltal mozgáshiányos életmódjuk miatt éppen légzőszerveinek egészséges kifejlesztésében is hátráltatott gyermekek szülei nemhogy megóvnák gyermekeiket, hanem más úton ugyan, de fokozottan felelőssé válnak mindannyiunk utódainak egészségrombolásáért.

A gépkocsi-közlekedés ismertebb következményei mellett a közvélemény szinte semmit nem tud arról, hogy milyen jelentős mértékben felelős a légi közlekedés a légszennyezésért.

Sokkal átgondoltabban kellene szabályozni a légifolyosók és a lakott területek egymáshoz viszonyított helyzetével, a maradék üzemanyag leszállás előtti levegőbe engedésével kapcsolatos feltételeket, illetve meg kellene vizsgálni a néhány országban már ismét komolyan fejlesztett új típusú léghajók forgalomba állításának esetleges lehetőségeit.

B) Beruházás-igényes, de hosszú távon új közlekedési kultúra kialakítását ígérő, kiemelten támogatandó lehetőségek

A gyalogosforgalomtól érdemben is elválasztott kerékpárutak kialakításával lehetővé kellene tenni, hogy a kerékpáros közlekedésre ne csak a veszélyekkel koruk sajátosságai szerint kevésbé számoló, és egyben azok kivédésére is esélyesebb fiatalok, hanem az óvatosabb és virtuóz hajtásra nem képes emberek is vállalkozhassanak.

Célszerűen állami vagy önkormányzati forrásokból létre kellene hozni olyan bérkerékpár hálózatokat, amelyek által a kerékpáros helyváltoztatás a saját biciklivel nem rendelkezők részére is nagyobb egyéni beruházások, karbantartási gondok vállalása nélkül, és az esetenként megoldhatatlan tárolás ellenére is elérhető lenne.

A bérkerékpároknak célszerűen a többitől elütő kivitelűnek, és közforgalmi jelentőségük alapján kiemelt büntetőjogi szabályokkal védetteknek kellene lenniük.

(Pusztán hasonló példaként: http://richpoi.com/cikkek/hazai/szegeden-indul-az-elso-kozbringa-magyarorszagon.html )

A bevásárlást és a gyengébb egyensúlyozó képességűeket segítő célra nagyobb csomagtartós, háromkerekű kivitelű gépeket is rendszerbe lehetne állítani. A mozgásukban nehezített egészségi állapotúak (és a nagyobb kényelmet megfizetni hajlandók) számára a bérkerékpárok között megfelelő arányban elérhetővé kellene tenni elektromos kerékpárokat is. Ezeket a megfelelő igazolvánnyal rendelkezők kedvezményes díjért, a normál gépekénél alig drágábban, mások azonban a lehetséges magasabb piaci díj ellenében vehetnék igénybe.


Megjegyzés :

Két különböző elektromos kerékpárfajta létezik a piacon, a „pedelec” és az „ebike” rendszerű. A pedelec kerékpár csak a pedál hajtása esetén halad, de elektromos rendszere erre rásegít. A rásegítés a biciklis által kifejtett erőtől függő mértékű (a gépkocsik szervokormányához hasonló elven). Az ebike kerékpár pusztán az akkumulátoros motor által is haladhat, de erre rá lehet segíteni pedállal is, mint a mopedeknél.

Az említett kerékpárok mindegyikére létezik igen megbízható műszaki hátterű hazai gyártóbázis, aminek igénybevétele gazdasági, és ezen belül a munkanélküliség csökkentése szempontjából is előnyös lenne.

Járulékos előnyt jelentene az egészségesebb életmód támogatása és a korlátozottan mozgásképes, illetve fizikailag kevéssé terhelhető személyek (keringési és légzőszervi betegek) önálló életvitelének, és ezáltal életminőségének ugrásszerű javítási lehetősége is.

A bérkerékpár-hálózatokhoz hasonlóan, akár ugyanazon rendszerekhez kapcsolódóan fokozatosan létre lehetne hozni a jogosítvánnyal rendelkező személyek által igénybe vehető, vezető nélküli bérautó hálózatot is. Itt első lépésben a szűkebb belterületi szolgáltatásra kellene összpontosítani, főként elektromos, vagy legalább hibrid hajtású, speciálisan kialakított gépkocsiparkkal. Ez sem ismeretlen a világban, és az EU-ban sem!

Egy nyolc évvel ezelőtt megfogalmazott bővebb – azóta tovább fejleszthető – gondolatmenet:

http://www.abosz.hu/varosi_kornyezetszennyezes.html#01

Ipari légszennyezési példa és annak problémakezelése

Egy újabb veszélyt hordoz magában a vörösiszap kiszáradása, ennek következtében létrejövő kiporzása.

http://legszennyezes.hu/szmog-halalozas/217-a-vorosiszap-okozta-legszennyezes

A még véglegesen és megbízhatóan be nem takart vörösiszapos felületek kalcium-kloridos kezeléssel viszonylag kis költséggel is tartósan nedves, azaz pormentes állapotban tarthatóak.

A kalcium klorid nem környezetszennyező vegyület, a világban hasonló célú (portalanítás) felhasználásának számtalan példája ismert.

Fűtési témák

Ezen a területen nem lehet eltekinteni azoknak a társadalmi tényezőknek a hatásától, amelyek közvetetten ugyan, de brutálisan befolyásolhatják a légszennyezést. Éppen a tüzelés tekintetében van igen komoly hatása a lakossági fizetőképesség nagyon korlátozott voltának.

E kérdéskör kezelését a kormány már megkezdte a gázár, majd a távfűtés és más energiahordozók lakossági árának csökkentésére irányuló központi intézkedésekkel, de ezek önmagukban messze nem lesznek elegendőek.

Alapos felülvizsgálatra szorul például az állampolgárok gázfűtési lehetőségeit szabályozó egész jogszabálycsomag.

A jelenleg hatályos szabályozás leginkább a legkülönbözőbb egyéni korrupciós lehetőségek, és a kéményseprő vállalatok, a gázművek illetve más cégek lobbyérdek-érvényesülési körülményeinek melegágyát szolgálja, és megnehezíti, hogy az elavult és a több évtizedes IKV-„kezelést” azóta sem kihevert épületek lakói mielőbb biztonságos, de elérhető áron kialakítható fűtéshez jussanak. A gázfűtés feltételrendszerének hiányos és ellentmondásos szabályozása következtében füstmérgezést szenvedettek és elhunytak száma égbekiáltó, a szabályozás sürgős és teljes felülvizsgálatot követel.

Nagyon fontos kérdés az is, hogy a zárt égésterű kazánok füstgáz-kibocsátási lehetőségeinek végre ne állandóan, következetlenül és ésszerűtlenül össze-vissza változó jogi szabályozása legyen, hanem több évtized után végre megvalósuljon az előírásoknak a mienknél sokkal szakszerűbb és megalapozottabb európai gyakorlatnak megfelelő átalakítása.

Nem elég azonban a legkorszerűbb fűtési módszerek elérhetőségének javításával (azokkal is leginkább csak a számlakifizetés oldaláról) foglalkozni, amikor a légszennyezésben leginkább részt vevő lakosság számára ezek a módszerek ma még eleve elérhetetlenek.

Sürgősen gondolni kell a légszennyezés szempontjából meghatározó hatású háztartási szén- és fatüzelésre, illetve a még ezeket a tüzelőanyagokat megvásárolni sem tudók bármi éghetőt is kényszerűen felhasználó szemétégetésére is.

Az is tény, hogy jellemzően éppen ez a legkárosabb hatású fűtés valósul meg a legrosszabb állapotú, tehát a károsanyag-kibocsátást tovább növelő, lepusztult vaskályhákban.

Nem lenne oktalan tehát azzal is foglalkozni, hogy – a hajdani néprádiók elterjesztéséhez hasonlóan – egyszerű, de megbízható szerkezetű vaskályhák és kombinált célú takarék-tűzhelyek gyártásának ösztönzésével és kedvezményes forgalmazásával is javítani lehetne a levegő tisztaságát.

Az ellenőrzött minőségű száraz tüzelőfa biztosítása esetén a jó állapotú eszközzel (cserépkályha stb.) végzett fafűtés nem különösebben környezetterhelő, ezért hosszabb távon sem lehet eltekinteni fennmaradásától, sőt használati arányának növekedésétől sem.

A törvényhozási eszközökkel lehetővé lehet tenni, hogy a fakitermelők és a kereskedők is érdekeltek legyenek a tűzifa megfelelő telephelyi kezelésében, szárításában, és légszáraz állapotban történő forgalomba hozatalában.

Ez is olyan terület, amelyen igen jelentős eredményeket lehetne elérni már az olyan törvényi előírásokkal is, amelyek szigorúan bírságolnák, és akár cégbezárással is fenyegetnék azokat a cégeket, amelyek nyilvánvalóan valótlan tartalmú információkkal próbálják meg kelendőbbé tenni termékeiket, legyen szó akár tüzelőfajtákról, akár tüzelőberendezéseikről.

A levegő tisztasága egyébként csak olyan országokban valósítható meg, ahol átvitt értelemben is tiszta a levegő. Ott nem, ahol az embereknek még a szemét is csípik a gazdaság minden területét átható, állandó és gátlástalan aktív hazugságok, a sunyi félrevezetések, az elhallgatásokat és hatósági félrenézéseket ösztönző korrupció.

Nem igen tehetünk mást, mint hogy bízzunk abban is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium által most szervezett szakmai, tárcaközi egyeztetés – ha nem is a kezdetekkor – további lépéseiben a levegő védelmében közvetlenül érintett társminisztériumokon túl az igazságügyi és büntetőjogi vonatkozásokra is kiterjed majd!

A remélhetőleg egyszer elérhetővé váló tiszta levegőt is jobban lehet majd értékelni egy környezetét tekintve átvitt értelemben is folyamatosan tisztuló országban.

2013-01-21

Pós Péter, az ABOSZ elnöke