Balog Zoltán miniszternek közbizalom és betegellátás

Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztában vagyok vele, hogy levelem tárgyának látszólag egymáshoz nem tartozó felsorolása első olvasásra nem növeli a levél szerzője irányában, azaz felém megnyilvánuló remélhető bizalmat, de kérem, ennek ellenére előlegezzen meg számomra annyit, hogy feltételezi, egyáltalán nem komolytalan szándékkal fordultam Önhöz.

Abban a reményben írom ezt a levelet, hogy Ön, aki végzett mentálhigiénés szakemberként, illetve az emberek testi betegségeinek lelki vonatkozásai, valamint a fordított viszonylatban is vitathatatlanul fennálló hatások iránt az átlagnál jóval nyitottabb lelkészként lett az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, komolyan fog foglalkozni a közbizalom minőségét súlyosan veszélyeztető, alább leírt ellentmondásos helyzetekkel.

Ön nyilván pontosan tudja, hogy egy országban a közbizalom romló vagy javuló állapotának milyen hatásai vannak egy ország közegészségügyi helyzetére, és mennyire különösen kiemelt fontosságúnak kell lennie annak, hogy a közbizalom legalább az egészségügy területén ne inogjon meg, de ha mégis megingott, a helyreállítás mielőbb megtörténjen.

A tárgyi összefüggések előzményeiről

2012. március 22. -étől a témában tartott sajtótájékoztatót követően rohamosan növekvő számban (a Google mára nagyjából 2620 találatot jelez) olvashatók hírek arról, hogy „Paller Judit országos tiszti főorvos kiemelte: a magyar lakosság körülbelül 10 százaléka allergiás, a pollenallergia mintegy kétszázezer embert érint.

Bár a fenti adatok minden alapot nélkülöznek, harmadik hónapja nem történt semmilyen helyreigazítás, de bárminemű pontosítás sem.

Korábban, 2011. augusztus. 18.-i MTI forrásokra hivatkozó médiahírek tömege közvetítette egészen ez év tavaszáig a megbízható hírekre vágyó magyar népesség számára a következő mondatot: „Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos korábban azt mondta: a magyar lakosság 25-30 százaléka allergiás, 1,5-2 millió ember pedig kifejezetten a parlagfűre érzékeny.”

Ezek az adatok a parlagfűre vonatkozó erősen túlbecsült (legalább kétszeres) szám kivételével összevethetőek a legutóbbi 10-15 év folyamatosan romló képet mutató hivatalos adataival.

Az országos tiszti főorvos asszony által közölt két adatsort összevetve azonban egyrészt azt kapjuk, mintha a korábban 2,5-3 millió allergiás (ez a szám az összes, tehát légúti, étel-, bőr- stb. allergiásra vonatkozik) többsége,1,5-2 millió beteg bő fél év alatt vagy „meggyógyult volna”, vagy korábban sem lettek volna allergiásak, a parlagfű-allergia pedig ugyanennyi idő alatt már a korábbi érintetteknek csak kb. 7 százalékát terhelné (figyelembe véve, hogy a pollenallergiásoknak kb. fele-kétharmada a parlagfű-allergiás).

Az eddigi tendencia azonban a szakintézetek jól megalapozott adatai szerint nem változott, az allergiahelyzet folyamatosan romlik, az idei év márciusa óta mégis változatlanul terjednek az országos tiszti főorvos szavaira hivatkozó, teljesen megalapozatlan, hamis adatok.

Holott az országban minden szakorvos, szakújságíró, szakhatósági ügyintéző, és még a közepesnél jobban tájékozott polgárok is mindeddig úgy tudták, hogy a leginkább megbízhatónak ismert, tudományosan vizsgált és dokumentált adatok szerint a magyar lakosságon belül jelenleg legalább 2,5-3 millió ember tekinthető allergiásnak, köztük 1-1,5 millióra becsülhető a pollenallergiások, és utóbbiak felére-kétharmadára tehető a parlagfűre allergiások száma .

Szövetségünk nevében az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül előbb 2012. május 17.-én „Az egészségügyi adatközlés hitelét senkinek nincs joga kockáztatni!” címmel, majd május 22.-én „Felülírhatók-e hatóságilag a tudományos tények?” címmel, két közleményben is, de minden eredmény nélkül sürgettem az alaptalan adatok kiigazítását.

A csalódást keltő hallgatás miatt május 29.-én „Felszólítás az egészségügyi főhatóság és vezetője iránti közbizalom helyreállítására tárgyú közvetlen levélben fordultam Paller Judit országos tisztifőorvoshoz, aki még aznap válaszolt, és a tisztázandó adatok tekintetében munkatársaival együtt tartandó személyes egyeztetésre hívott.

A június 4.-én megtartott egyeztetésen a tisztifőorvos asszony elismerte ugyan, hogy az általa közölt adatok nem hitelesek, de azon indokból, hogy valóban hiteles adatok – szerinte – nem is állnak rendelkezésre, csak azt tartotta igazán fontosnak, hogy adatfelmérésbe kezdjen, és majd annak eredményét követően tenné közzé az új adatokat.

Mivel az előzmények után nem várhattam komoly elmozdulást, és az egyórás beszélgetés is ebben erősített meg, a tárgyalás végén átadtam egy „ Közlemény-igény az egészségügyi főhatóság és vezetője iránti közbizalom helyreállítása céljából tárgyú levelet, amelyet a tisztifőorvos asszony személyesen át is vett.

Mindamellett megígérte, hogy az ügyben tenni szándékozott lépéseiről rögtön értesít.

A mai napon elektronikus levélben fordultam Paller Judithoz, kérve, szíveskedjék tájékoztatni a múlt hétfőn történt megbeszélésünket követően, a hazai allergia-előfordulási adatokkal kapcsolatos hitelesebb tájékoztatás érdekében született intézkedésekről, illetve azok írásos tartalmáról, esetleges elérhetőségéről.

Paller Judit válasza a megszólításon és az aláíráson kívül ennyi volt: „Kis türelmét kérem, dolgoznak rajta a munkatársaim, és jelentkezünk.”

Fentieket azért tartottam fontosnak ilyen részletesen leírni, mert már második közleményemben és az első levelemben is utaltam arra, amennyiben az országos tiszti főorvoshoz köthető nyilatkozat visszavonása, helyénvaló pontosítása nem valósul meg, előbb a szakminiszterhez, azután hetenként tovább lépve a miniszterelnökhöz, majd szükség esetén az államfőhöz fogok fordulni.

Ennek a talán arrogánsnak is minősíthető ígért lépéssorozatnak csak annyi az indoka, hogy a minden alapoz nélkülöző adatközléstől 2012. március 22.-étől lassan három hónap telt el, annak ellenére, hogy az adatközlő is pontosan tudja, adatait semmilyen hiteles forrás nem támasztja alá.

Május 29.-étől pedig – ha máshonnan nem is – levelemből azt is tudhatja a tisztifőorvos asszony, hogy a hatályos büntető törvénykönyv a közbizalom elleni bűncselekmények között határozza meg a hamis statisztikai adatszolgáltatás tényállását, amely szerint, aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, avagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A közbizalom helyreállítás ának kérdéskörében Paller Juditnak írt levelemben és azt követően az átadott közlemény-igényemben is megemlítettem, hogy a 2009. évi, nemzetközi és hazai szempontból is igen ellentmondásosodnak bizonyult „H1N1-világjárvány” vagy legalábbis kampány kapcsán annak ellenére máig nem történt meg egy elvárható szintű bizalomerősítő tényfeltárás, hogy ez atéma elvárt megoldandó célként elődjének leváltásához és az ő kinevezéséhez vezető indokok között szerepelt.

Végül rátérek arra, hogy milyen összefüggést látok az allergia-adatoknak, mint az egyik legnagyobb népbetegség adatainak a közbizalomra érdemes vagy arra teljesen méltatlan kezelése, az országos tisztifőorvos szakmai presztízsének védelmére is alkalmatlan, meg nem tett, megtett és tervezett intézkedései, illetve a húgyúti katéter-használat és az inkontinencia kormányzati és jogalkotói összefüggései között.

Az országos tisztifőorvos asszony ahelyett, hogy nyilvánosan is elismerné vállalhatatlan „bakiját”, vagy esetleges (de általam el sem képzelhető) adott esetben beszámolna arról, mi késztette hamis adatok közlésére, szándéka szerint, a szakintézetek helyett a háziorvosokat szólítja (szólította?) meg, hogy ők jelentsék a náluk előforduló allergiások számát. Bizonyára allergia-fajtánként leírt bontásban, hogy egyáltalán valamit érjen majd a bekért adathalmaz.

A háziorvosok bizonyára kifejezetten „örülnek”, hogy a rendelőben töltött (eddig sem körömreszelésre használt) rengeteg szabadidejüket végre „értelmes dologgal” tölthetik el(?).

Miközben legutóbbi Korányi Bulletin (2010-es) ezt írja a pollenallergiáról:

„Rhinitis allergica

A tüdőgondozókban az asztma mellett a legnagyobb nyilvántartott betegcsoportot az allergiás rinitiszes betegek adják, 2010-ben a nyilvántartott betegszám 303 365. A rinitisz valós hazai morbiditására ebből az adatból nem következtethetünk, tekintve, hogy a betegség diagnosztizálásában és ellátásában több szakterület (fül-orr-gégészet, allergológia) is érintett, továbbá ismert, hogy a rinitiszes betegek egy része nem fordul orvoshoz. Az allergiás rinitisz valódi hazai prevalenciája átlagosan 10% körüli. A tüdőgondozókban regisztrált betegcsoport évente átlagosan 24 000–28 000 beteggel gyarapodott, amit számottevően befolyásolt a rinitisz elleni gyógyszerek felírhatóságának többszöri változása. 2009 januárjától az antihisztaminok és nazális szteroidok szakorvosi kompetenciához kötött kiemelt támogatása megszűnt, így a korábban szakorvosok által gondozott betegek egy része a családorvosi hálózat ellátásába került. Valószínűleg elsősorban ennek köszönhető, hogy a 2009-ben a tüdőgondozói hálózatban regisztrált új esetek száma a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb, 16 019 volt, ami 2010-ben 10 734-re csökkent (17. táblázat, 9. ábra).”

Bővebben: http://www.koranyi.hu/tartalom/bulletin/Evkonyv2010.pdf

Paller Juditnak a fenti adatok nem eléggé megbízhatóak, a Korányi adatait a legritkább esetben allergológus háziorvosok bizonyára csúcs megbízhatóságú jelentései alapján fogja cizellálni(?).

Mindegy, hogy milyen „eredmény” eléréséért hány jobb sorsra érdemes háziorvost fog feleslegesen dolgoztatni, csak elismernie ne, vagy csak minél később kelljen a vállalhatatlant!

Pedig lenne bőven értelme, hogy az ÁNTSZ például egy másik, az allergiásokkal körülbelül megegyező számú, és legalább annyit szenvedő, de emberi önértékelésükben sokkal mélyebben érintett betegcsoport érdekében végezzen felmérést. Olyan felmérést, amellyel legalább az eddigiekhez képest sokkal megbízhatóbb adatokhoz juthatna az egészségügy, és amelynek révén igen komoly következtetéseket lehetne levonni egy olyan területen, amelyen Magyarország világszerte sereghajtó adatokkal rendelkezik. Különösen azért lenne fontos ezen a másik területen a minél gyorsabb eredmény, mert ez a méltatlan állapot is tipikusan az ÁNTSZ felelősségi területével van összefüggésben.

Az inkontinencia ÁNTSZ-, kormányzati és jogalkotói összefüggései

Az inkontinencia egyébként igen komoly mértékben érinti az allergiásokat, és még inkább az asztmásokat is – az ilyen betegségektől nem szenvedőknél súlyosabban még akkor is, ha kezdetben betegségük első időszakában, saját magukban sem tudatosul ez, illetve a későbbiekben őket másoknál is előbb és súlyosabban terhelő nehézségek. Pedig egyáltalán nem ismeretlen, hogy akárcsak a visszatérő tüsszögés, de még inkább a nehézlégzés, az el-elfogyó levegő milyen közvetlen hatással lehet a záróizmok (mindkét izomcsoport) működésére.

Ehhez képest csak gondolatébresztőként leírok néhány olyan tényt, amelyek megbízhatósága nem Paller Judit általam kifogásolt adataihoz hasonló:

1. Az inkontinencia népbetegség, mégis még mindig tabu, szinte a szexuális zavaroknál is nagyobb hallgatás övezi. Bár az inkontinencia vizelet- és széklet-visszatartási képtelenséget jelent, főként az akaratlan vizeletvesztést értik alatta. Az inkontinenciában szenvedők sokszor gátlásosak, betegségük komolyabb esetben a társadalomtól való teljes elzárkózáshoz is (önkéntes kirekesztettséghez) vezethet.

2. Különösen a gyógyintézetekben, az átmenetileg fekvő betegek között, főként az idősebbek közül és az idősek otthonaiban egyre gyakrabban előfordul, hogy olyanokat is állandó katéterre fognak, akiknél a tartósan előforduló vizeletvesztés megelőzőleg, még otthonukban, nem volt állandó probléma, viszont a hosszas katéter-viselés után nehéz visszatérni az önálló szabályozáshoz.

3. Mindez minden valószínűség szerint közvetlen összefüggésben állhat az egyre súlyosabb nővérhiánnyal (mert nincsenek elegen, hogy a szükséges ütemben cseréljék a betéteket)és az inkontinencia-betétek jelentős költségigényével, és adott esetben felhasználásuk számbeli normatív korlátozásával.

4. A legáltalánosabb következmény az, hogy az érintett idősek a korukhoz és állapotukhoz képest indokolatlanul, korábban kényszerülnek a fent leírt méltatlan életmódra. Különösen azok, akik otthon már nem képesek megengedni maguknak azt az eszközellátást, amelyet takarékossági okokból a kórház sem biztosított számukra, de amire nem is lett volna szükségük, haa kórház emberhez méltóan és nem ellátandó feladatként, egyszerűbben, „csőre kötve” kezelte volna őket.

5. A másik szinte biztos következmény a katéter általi elfertőződés. A húgyúti traktus fertőzéseiért többségében a betegellátó intézmények orvosi vagy ápolási gyakorlata tehető felelőssé. Az iatrogén infekció leggyakoribb lokalizációjaa húgyúti infekció, amely a nozokomiális fertőzések 22-40%-át képezi. Ez80%-ban katéter viselése mellett alakul ki. Bakteriémia kialakulása 59-szer valószínűbb állandó hólyagkatéter viselése esetén.

6. Rövid ideig tartó (24 órán belül) katéter viselés esetén 25%-ban E.Coli, és 15%-ban polimikrobás fertőzés alakul ki. Ezzel szemben tartós katéter viselés mellett 95%-ban polimikrobás fertőzés jöhet létre, és a polirezisztens Pseudomonas fertőzés aránya is magasabb.A mindennapi praxisban „egészségügyi okok”, inkontinencia, vizelet retenció miatt felhelyezett állandó katéter 21%-ban indokolatlan, fenntartása pedig 47%-ban elkerülhető lenne.

7. Szakemberek szerény becslései szerint is évente legalább százezer kórházi fertőzés – szaknyelven: nozokomiális fertőzés – fordul elő Magyarországon.

8. Nagy Károlynak, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatójának a közlése szerint a világon 1,4 millió ember kap évente kórházi tartózkodása idején valamilyen fertőzést, és Magyarország e tekintetben világelső.

A fenti tényeket alátámasztó adatok az alábbi címeken is megtalálhatók:

http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/V/2/101main.htm

http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/szuperbakteriumok_korhazakban/192738

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/inkontinencia/ cikkek/altalaban_az_inkontinenciarol/hatekony_modszerrel_az_inkontinencia_ellen/20111214103754

http://www.50plusz.hu/topics/inkontinencia/articles/Az_inkontinencia_okai_es_tunetei?aid=20111128091255

Lenne mit vizsgáltatnia Paller Judit országos tisztifőorvos asszonynak, ha nem csak tévedését kozmetikázandó, alibi-felméréssel szeretne időt húzni, hanem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalának, azaz az egészségügyi főhatóságnak vezetőjeként e helyett is a népegészségügy fejlesztését és a kórházi ellátások biztonságosabb körülményeinek megteremtését tűzné ki céljául.

Az egészségügyi kormányzattól azt várjuk, hogy segítse elő az ezen a területen kiemelten fontos, az emberhez méltó egészségügyhöz pedig nélkülözhetetlen közbizalom helyreállítását, a jogalkotótól pedig azt reméljük, hogy a Hippoktarészi eskü három alapelve közül a kórházi orvoslásban az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt fektet majd legalább az első, a nem ártani elvének („Primum nil nocere”)

Budapest, 2012. június 11.
Pós Péter elnök
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)

Mellékletek :

1.) Az egészségügyi adatközlés hitelét senkinek nincs joga kockáztatni!

MTI OS közlemény 2012-05-17 (1 oldal)

2.) Felülírhatók-e hatóságilag a tudományos tények?

MTI OS közlemény 2012-05-22 (1 oldal)

3.) Felszólítás az egészségügyi főhatóság és vezetője iránti közbizalom helyreállítására

Levél Paller Judit országos tisztifőorvosnak 2012-05-29 (3 oldal)

4.) Közlemény-igény az egészségügyi főhatóság és vezetője iránti közbizalom helyreállítása céljából

Levél Paller Judit országos tisztifőorvosnak 2012-06-04 (3 oldal)