Egészséges ember ne akarjon lélegezni!

A tudatos légzés veszélyessé válhat! Gyermekeknek ne mondjuk, hogy szívják be a levegőt! Fontos ok nélkül lehetőleg senkinek ne mondjuk, hogy vegyen egy nagy levegőt! Ilyesmire csak különleges esetben, kivételesen (például víz alá merülés előtt, de alapos kilégzés után) lehet szükség! Az egészséges ember normális élethelyzetekben nem lélegzik akaratlagosan, az egészséges embernek pusztán működik a légzése (tudattalanul). Lehetőleg soha ne lélegezzünk légzésünkre figyelve, hagyjuk a szervezetünket lélegezni!

A légzés folyamata az elhasznált levegő kilégzésének (olykor kipréselésének) és helyette friss levegő belégzésének váltakozása, ebben a logikai sorrendben.

Az élettanilag mindenkor éppen szükségesnél nagyobb légcserével járó légzésnek igen sok ismerten káros népegészségügyi hatásokkal járó következménye van (így pl. leginkább stressz, pánikbetegség, asztma, bizonyos lelki és azokkal összefüggő keringési betegségek, valamint mindezek ok-okozati kombinációja kapcsán). Az ilyen légzés ennek ellenére az egyébként fizikailag még egészséges emberek között is igen gyakori, sőt a civilizáltnak nevezett társadalmakban, szinte annak fokával arányosan, egyre gyakrabban fordul elő.

Az élettanilag mindenkor éppen szükségesnél kisebb légcserével járó légzés viszont véletlenül nem fordul elő, az általában olyan súlyos betegségek tünete, amelyek egyébként is orvosi ellenőrzés alatt állnak.

Az egészséges embereknek és a népbetegségek megelőzéséért felelős egészségpolitikusoknak, tehát a túlzott légzés elkerülésével van tennivalója, mert hazánkban már legalább egymillió beteg így lélegzik.

Ha észrevesszük, hogy gyerekünk akarattal lélegzik, vonjuk el a figyelmét, gyakori ismétlődés esetén tiltsuk meg neki, és forduljunk orvoshoz. Tudatosan lélegezni csak orvos vagy szakképzett légzésterapeuta jelenlétében ajánlatos!
Az iskolai, óvodai vezényelt légző-gyakorlatokat jelenlegi formájukban be kellene tiltani, a légzésjavító célú torna alkalmával ne a légzést vezényeljük, csak a mozdulatot! A hozzá szükséges légzést majd a szervezetünk megoldja, nyugodtan rábízhatjuk! Amennyiben ez valamiért nem jól történik, akkor orvosi ellenőrzésre van szükség.

Orvos nélkül ne változtassunk a természetes légzésen, ha attól bármiért nagyon eltérő légzést tapasztalunk, és mégis muszáj, az orvos érkezéséig főként a kilégzés alaposságára figyeljünk, azt segítsük elő. Ha a légutak átjárhatósága valamiért nem megfelelő, erőltetett kilégzés szükséges. Mások mellett a hasfali izmok által létrehozott hasprés is segíti a kilégzést.

A túlzott légzés, a levegő utáni kapkodás, az oxigénhiány ismert és félt következményei, illetve a nem megfelelő kilégzés szinte ismeretlen veszélyei miatt, természetellenes mértékig erőlteti a belégzést, ami ellentmondásosnak tűnő módon agyi oxigénhiányt okoz, és akár ájuláshoz is vezethet, de rosszabb esetben közvetve halált is okozhat.

Amennyiben valamiért mégis légzésvezénylés történik, biztonságosabb a szokásoshoz képest fordított sorrendű vezénylés: először fújjuk ki a levegőt, szívjuk be, tartsuk bent, ismét fújjuk ki, és így tovább. A vezényléssel erőltetetten belélegzett levegőt nem biztos, hogy elég kiengedni, lehet, hogy jobb kipréseléssel rásegítenünk. Ennek hiányában lehet, hogy nincs elég hely bejuttatni a következő adagot, és a mégis erőltetett belégzés előbb-utóbb csak oxigénhiányhoz, majd az említett veszélyekkel járó levegő utáni kapkodáshoz vezethet.

A lényeg az, hogy a valamiért kivételesen szükséges tudatos légzésnél a kilégzés legyen a hangsúlyosabban cselekvő (aktív), a levegő belégzése pedig inkább tétlen (passzív beengedés), csak szervezetünk automatikus vezérlése szempontjából aktív folyamat legyen. Normális, egészséges légzéskor egyik sem tudatos, az életben maradáshoz szükséges élettani légzés nem akaratlagos, a beszéd vagy éneklés közbeni légzés (beszédlégzés, tanult énekesi légzés) azonban természetesen részben az.

Kifejezetten káros (remélhetőleg fordítási hibából adódó) stressz oldásához ajánlott mondat: „A hasizmokat is igénybe véve szívjuk be mélyen a levegőt, tartsuk bent néhány másodpercig, majd lassan engedjük ki. Ezt legalább négyszer ismételjük meg.”
Helyesen inkább így kellett volna írni: A hasizmokat is igénybe véve lassan préseljük ki a levegőt, majd szívjuk be mélyen a hasunkba, tartsuk bent néhány másodpercig, majd ismét préseljük ki. Ezt legalább négyszer ismételjük meg.
Sajnos a légzési folyamat leírása gyakran még a lexikonszerű anyagokban is tartalmilag téves, tudatos cselekvésre utaló jelentésű kifejezésekkel történik: „Nyugodt légzéskor egy egészséges felnőtt ember 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt, ekkor 0,5 liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki - ez a légzési térfogat (a nyugalomban belélegzett levegő mennyisége).”
Pedig például így jobb lenne: Egy egészséges felnőtt ember szervezete nyugodt légzéskor 1 perc alatt 16 kilégzést, és belégzést hajt végre. A kilélegzett, és belélegzett levegő mennyisége ekkor 0,5 liter - ez a légzési térfogat (a nyugalomban belélegzett levegő mennyisége).

A túlzott légzés (hiperventilláció) leggyakrabban lelki, pszichés okokból alakul ki, pánikbetegségben szenvedők körében szintén sokszor visszatérő állapot, a légzés gyakoriságának növekedésének következménye. A fokozott légzés még a szükséges szén-dioxidot is kiszellőzteti a szervezetből. Ennek számos kóros következménye van:

- a vér túlzottan lúgossá válik (respiratorikus alkalózis),
- az agyban oxigénhiánnyal járó érösszehúzódás alakul ki,
- a normálisnál kevesebb kalciumot jelent a szervezetben (hypocalcaemia),
- a hypocalcaemia következménye pedig az ún. tetániás roham lehet.

Súlyos esetben az orvos, vagy a mentők érkezéséig a legfontosabb tennivalók:

- a beteg megnyugtatása,
- a nyugodt környezet biztosítása,
- a rohamot kiváltó ok megszüntetése (ez érzelmi ok esetén nem mindig egyszerű feladat).

Ültessük-, vagy fektessük le a túllégzőt, biztassuk lassú, egyenletes légvételre, alapos kilégzésre. Szükség esetén a zacskóba-zacskóból légzés megoldást jelenthet. Ekkor a zacskóban a szén-dioxid szint megnő, így megfelelő mennyiségű szén-dioxid jut vissza a szervezetbe. Ezzel a közvetlen kiváltó ok megszüntethető.

Erről bővebben: http://mentok.blog.hu/2010/03/18/a_hiperventillacio

Budapest, 2012. május 15.
Pós Péter elnök
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)