Az ország képviselőit az Ország Házába!

A húsvétot követő napon, április 26.-án, az ünnepet szándékosan meg nem zavarva, addig jellemzően fel nem tett kérdésekkel kétrészes MTI OS közlemény jelent meg a frissen aláírt Alaptörvény ellentmondásairól. A cím nem volt érdektelen: Alkotmánycsere örvén a nép jogfosztásának törvénybe iktatása? Az összeállítás minden demokrácia legfontosabb alapfeltételei közül hatnak a súlyos hiányát illetve durva sérelmét vetette fel, kétségkívül ellenőrizhető módon. A közleményt diktatúrákra jellemző mértékű csend, és szinte tökéletes elhallgatás követte. Tegyük fel ismét a kérdést: Kiknek az érdekében?

A hat indokolt felvetés:

  • az Alkotmányban deklarált népszuverenitás megszüntetését,
  • a választási törvények népszavazási úton való megváltoztatásának friss megtiltását,
  • az alapvető jogok és kötelességek tételes felsorolásának megszüntetését,
  • az Alkotmánybíróság garanciális eljárásának kezdeményezésére vonatkozó, eddig bárki számára fennálló jog megszüntetését,
  • az egyesülési jog alkotmányi szabályozásának igen kétségesen indokolható, és a pártok javára elmozduló átalakítását,
  • és az Alaptörvénynek a békés gyülekezés jogára vonatkozó, lényegesen kurtított szabályozását feszegette, mely már nem is biztosítja ennek a minden demokráciában vitathatatlan alapjogként kezelt jognak a szabad gyakorlását.

Az előbbi, államrendszert meghatározó súlyú szabályozások csendes megváltoztatása, majd a leírt felvetések teljes elhallgatása felvet egy mindegyiknél fontosabb kérdést.

Valóban az ország népének képviselői ülnek a többpárti, de ettől még nem feltétlenül demokratikusan működő parlamentben? Lehetséges, hogy nem az ország képviselői töltik meg az Ország Házát, hanem egypárti képviselők helyett csak több, a nép végső érdekei ügyében egymástól nem is túlzottan különböző párt képviselői foglalták el a parlamentet, és használják azt pártok házaként?

Nyilván nem volt véletlen, hogy a parlamenti tömb villámgyorsan népszavazási tiltólistára tette a választási törvényeket, miután 2011. január 18.-án az Alkotmánybíróság két olyan határozatot is hozott, amelyek súlyosan veszélyeztették a többpárti csendben megvalósuló, hallgatólagos vagy mutyi-alapú párturalmat. Azt a pártdiktatúrát, amely már alaptörvénybe írtan látszik felváltani a nép elmúlt két évtizedben is csak hazug módon szuverénnek állított hatalmát.

Az AB két határozata szerint népszavazási aláírások gyűjthetők a következő kérdésekhez:

  • Akarja-e Ön, hogy az országgyűlési választásokon az egyéni választókerületi jelölés módja megváltozzon úgy, hogy a jelenlegi legalább hétszázötven helyett, csak legalább kétszáz választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlására legyen szükség?
  • Akarja-e Ön, hogy az országgyűlési választásokon az egyéni választókerületi jelölés módja megváltozzon úgy, hogy minden választópolgár abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van, a jelenlegi egy helyett legfeljebb három egyéni választókerületi jelöltet ajánlhasson?

Az ajánlott jelölési (ajánlási) rendszer a következő előnyöket biztosítaná a választók számára:

  1. A pártérdekek rovására az eddigieknél sokkal nagyobb szabadságot biztosít a választói akaratnak.
  2. Végre esélyt ad arra is, hogy ne csak átláthatatlan, gyakran az Állami Számvevőszék által is megállapítottan törvénysértő forrásokból támogatott párthű jelölteknek, hanem akár független egyéni jelölteknek is tényleges – alkotmányos – esélye legyen, hogy őket a bennük megbízó állampolgárok az Ország Házába képviselőjükké választhassák.
  3. A választópolgárt nem kényszeríti arra, hogy az általa esetleg több, a parlamentben látni kívánt képviselőjelölt közül, akaratával ellentétben, már a tényleges választás előtt is csak egynek az indulási lehetőségét támogassa.
  4. Kifejezetten gátolja, hogy az eddigiekben meghatározóvá vált pártok és képviselőik bebetonozzák megélhetési jellegűvé vált helyzetüket a parlamentben, és ezzel hosszú időre megnehezítsék új, alkalmas, esetleg még sokkal rátermettebb, és nem csak pártjukhoz hű képviselők megjelenését az Ország Házában.
  5. Közvetve megnehezítheti a frakcióknak azt a mindennapos gyakorlatát, amellyel a képviselők alkotmányban előírt független döntési jogát semmibe véve, a kiszavazást akár pénzbüntetéssel is megtorolva, előre meghatározzák a frakciójukhoz tartozók szavazatát.

A hitelesítési záradékkal ellátott íveken az aláírásokat 2011. május 19. napjáig lehet leadni.

Mivel az alkotmánycsere 2012. január 1-jétől megtiltotta a nép számára, hogy megkönnyítse a pártképviselők helyett népképviselők választását, úgy tűnik, még tíz napunk van, hogy esélyt teremtsünk a következő választásra, a népképviselet valóságosabb létrehozására.

Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.

Ha csak minden századik állampolgár, azaz 100 000 ember gyűjtene a sajátjával együtt 3-3 aláírást, már emlékeztethetnénk a pártokat, hogy demokráciában a képviselők megbízói nem a pártelnökök, hanem a választóik.

A hitelesítési záradékkal ellátott ívek elérhetők és kinyomtathatók a következő címekről:

A népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtéshez kötelező, és az adatvédelmi biztos irodája által a kérdésekhez kiadott nyilvántartási azonosítók száma 04053-0001 és 04053-0002.

Előzmények (MTI OS közlemény két részben):

A korábban feltett kérdésekre elmaradt válaszokat még mindig várjuk.

A nép számára közérdekű információk elhallgatása jelenleg még törvény-, sőt Alkotmánysértés. A közszolgálati feladatú sajtóban pedig kiemelten az!

Budapest, 2011. május 9.
Pós Péter elnök
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)